Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1975 (Budapest, 1976)

Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 1973-1975. évi munkájáról

központi rendezvény volt. Ezeken olyan témák szerepeltek, amelyek a könyvtárosok nagyobb részét érintik. A hazai előadók mellett külföldi szakemberek is tartottak be­számolókat, előadásokat. "Néhány érdekesebb témakör: a könyvtáros-továbbképzés helyzete és megoldan­dó problémái; az UNESCO tevékenysége, különös tekintettel a könyvtárakra és a do­kumentációra; hazai, nemzetközi és KGST könyvtári szabványok és a szabványosítá­si munkálatok, tervek; a szakirodalmi ellátottsági vizsgálatok kérdései stb. Külföl­diek előadásai: a tároló könyvtárak problémái; a könyvtárközi kölcsönzés és a köz­ponti katalógusok; a Brit Nemzeti Bibliográfia stb. Igen tanulságos volt az uj könyvtári törvényerejű rendelet társadalmi vitája, va­lamint a társadalomtudományi információs rendszer kialakításával kapcsolatos vita­ülés. A tapasztalatcserék sorából kiemelkedik a Szovjet Tudomány és Kultúra Házá­ban mintegy 200 fő részvételével tett könyvtárlátogatás. Örvendetes, hogy területi szervezeteinknél is sor került a központi előadások egy részének ismétlésére. Az egyesület részt vett a szocialista magyar könyvtárügy megalapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés előkészí­tésében és lebonyolításában, valamint az egyetemi és főiskolai könyvtárak II. orszá­gos konferenciájának megrendezésében, amelynek ajánlásait a tagok rendelkezésére bocsátotta. A központi előadások látogatottsága változó volt, előfordultak még szervezési hibák, és állandóan gondot okoz, hogy nincs saját helyiségünk. A bajok orvoslása, a hiányosságok megszüntetése a jövő feladata. Elsősorban a központi előadások kereté­ben kell többet foglalkoznunk a nem kifejezetten szakmai kérdésekkel, itt kell lehető­vé tennünk a szélesebb körű kitekintést a politikai, társadalmi kérdésekre, elősegí­tenünk a könyvtárosok eligazodását olyan területeken, amelyek ismeretét a társada­lom a könyvtárosoktól joggal elvárja. Szervezeteink számának növekedésével, megerősödésével megélénkült a bennük folyó szakmai és szervezeti élet is. Elsősorban a szervezetek jó munkájának ered­ménye, hogy az egyesület tartalmi, szakmai munkája ma már fontos szerepet játszik a hazai könyvtár- és tájékoztatásügy munkatársainak szakmai képzésében, továbbkép­zésében és megfelelő fórumot teremt a különféle kutatómunkához, a vitákhoz, a min­dennapi gondok megoldásához. Szekcióink, területi szervezeteink és bizottságaink rendezvényeinek száma az 1972. évi 22-ről 1975-ben 86-ra nőtt. A puszta szamok önmagukban is fejlődésről, az érdeklődés növekedéséről tanúskodnak, de tul a számokon, a rendezvények tartal­mi elemzéséből is kitűnik, hogy a szervezetek keretei között sikerült leginkább meg­valósítanunk a szakmai továbbképzéssel, egyes esetekben pedig a képzéssel kapcso­latosan korábban megfogalmazott feladatainkat, és e keretekben tett eleget leginkább az egyesület a működésével szemben támasztott igényeknek. E beszámolóban nincs mód mindenegyes szervezet hároméves munkájáról rész­letes tájékoztatót adni, ezért tevékenységünk néhány jellemző vonását kívánom csak kiragadni. A területi szervezetek munkáját általában az egyenletes fejlődés jellemzi: ahogy erősödnek a szervezetek, nő a taglétszám és változik az összetétel, ugy nő a ren­dezvények száma és bővülnek, szélesednek témáik. A területi szervezetek többsége általában évi 3-6 rendezvényt szervezett, amely - figyelembe véve a nehézségeket ­elegendő. Bár, mint emiitettük, bővül a tematika, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy e szervezetek közművelődési jellegük következtében elsősorban a közművelődési könyvtarakat érintő előadásokat rendeztek s ezek más könyvtártípusok munkatársai számára nem voltak eléggé vonzóak. (i

Next

/
Oldalképek
Tartalom