Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1975 (Budapest, 1976)
Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 1973-1975. évi munkájáról
A jövőben a területi szervezeteknek szélesebb tematikai körben kell tervezniük előadásaikat, ez szélesebb körű érdeklődést, a szervezeti élet erősödését eredményezi. Követendő példának tartjuk a Hajdú-Bihar megyei szervezet munkáját, elsősorban azt, hogy lehetőséget teremt a különféle könyvtártípusok képviselőinek megbeszéléseire, segiti a könyvtárak közötti együttműködés kialakulását, megerősödését. Ennek érdekében a szervezet az évi hét-kilenc rendezvény programját ugy alakitotta ki, hogy azok egy része a megye minden hálózatának, könyvtártípusának munkatársait érdekelje. Hasznos és követendő kezdeményezése a Hajdú-Bihar megyei szervezeteknek az is, hogy a vezetőségi ülésekre esetenként meghívja más megyei szervezetek képviselőit is. Szabolcs-Szatmár megyei szervezetünk is megerősödött. Számos érdekes rendezvény mellett lehetőséget adott tanúim anyu ti beszámolók megtartására, megvitatására. A szervezet kiadványaként jelenik meg a megyei könyvtári hiradó is. Külön kell szólni a Vas megyei szervezet és a Szombathelyi Tanárképző Főiskola közös kezdeményezéséről, amelynek eredményeként a szervezet keretében létrejött a főiskola könyvtár szakos hallgatóinak egyesületi csoportja. Ez lehetővé teszi, hogy a hallgatók tanulmányaik alatt közelebbről megismerkedjenek leendő kollégáikkal és a könyvtárosi munka gyakorlati kérdéseivel. Igen jó a Somogy, a Komárom és a Fejér megyei szervezetek munkája is. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy néhány területi szervezet munkájában viszszaesés következett be, így például nem kielégítő a korábban igen jól dolgozó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezet munkája, és a Zala megyei szervezet tevékenysége is alábbhagyott a kezdeti lendület után. Elnökségünk ugy véli, hogy a területi szervezetek további fejlődéséhez megteremtettük az alapokat, a kezdeti lépéseket megtettük, és a már jól működő szervezetek tapasztalatainak felhasználásával a még gyengébb, illetve az utóbbi időben alakult uj szervezetek tevékenysége is megfelelőbb szintre emelhető. A területi szervezetek mellett négy szekcióban a tagság mintegy-50 %-a tömörül. Szakmai tevékenységük, szervezeti életük az egyesület egész életére is jótékony hatást gyakorol. A legfiatalabb, a mintegy 80 tagot számláló gyermekkönyvtárosi szekció 1974ben alakult. Az alakulást követően kidolgozott program a gyermekkönyvtárak, a gyermekkönyvtárosok jelenlegi helyzetének elemzését, a fejlődés útjainak felvázolását, az olvasókkal való foglalkozás kérdéseinek megvitatását tűzte ki célul. Az előadások, az ezekhez kapcsolódó bemutató foglalkozások egyaránt sikeresek voltak. Az elnökség a szekció munkáját biztatónak tartja, s ugy véli, hogy a fennálló nehézségek, a területi széttagoltság ellenére a gyermekkönyvtárosok szekciója a fiatalokkal foglalkozó könyvtárosok hasznos fórumává vált. Az ifjúsági könyvtárosok szekciója fő feladatának a különböző könyvtártípusokban az ifjúsággal foglalkozó munkatársak tevékenységének támogatását, munkájuk öszszehangolását tekintette. Évente 2-3 alkalommal került sor együttes ülésre, ezeken általában a tagság mintegy 50 %-a vett részt. Helyes és jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy a szekció a gyermekkönyvtárosok szekciója mellett kiépítette kapcsolatait a Magyar írók Szövetségének ifjúsági szakosztályával és a Magyar Pedagógiai Társasággal is. Legnagyobb szekciónk, a műszaki könyvtáros szekció taglétszáma 1975 végére meghaladta a 400 főt. A szekció éves programjai széles tematikai skálát öleltek fel, rendszerességük, szervezettségük például szolgálhat más szervezetek számára is. 1973 és 1975 között a szekció 40 előadást, vitaülést, tanfolyamot, nemzetközi találkozót illetve klubestet szervezett. 7
