Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1975 (Budapest, 1976)

A VII. vándorgyűlésen, Egerben elhangzott előadások - Dr. Balázs János – Dr. Györe Pál: A könyvtárosi hivatásetika kérdései különös tekintettel a természettudományi, műszaki és mezőgazdasági könyvtárakra

téssel rendelkező dolgozókat is, dolgozzanak azok akár a könyvtárban, akár a fenn­tartó intézmény más szervezeti egységeiben. Azonban ebben az esetben sincs a könyv­tárosnak könnyű dolga, mert ki van téve éppen a szakemberek részéről a szakmai egyoldalúságra való törekvéseknek, amelyeknek természetszerűleg nem engedhet, a­zokat néha nagyon tapintatosan és diplomatikusan kell leszerelnie, a szakmai, a hi­vatásbeli elkötelezettség jegyében, nagy etikai felelősségérzettel. Az is gyakran előforduló jelenség, hogy az állományfejlesztés munkájának ke­retében éppen a segitséget nyújtó szakemberek az általuk javasolt müvekre máris használói igényt, előjegyzést jelentenek be, amelyet a könyvtárosnak örömmel kell fogadnia, hiszen ez egyben azt is jelenti, hogy valóban szükséges müvek beszerzé­sére kerül sor, összhangban a tartalmi szemlélet igényeivel és a szakkönyvtárak rendeltetésével. Esetenként azonban e«ek az egyébként helyes törekvések negativ vo­natkozásokkal terhelődnek olyan értelemben, hogy az első használó a dokumentumot mintegy kisajátítani, illetve mások használatától elvonni igyekszik huzamos időn ke­resztül, miáltal a könyvtár nem tudja teljesíteni az információk minél szélesebb kör­ben való terjesztésének kötelezettségét. Sokszor igen kényelmetlen helyzetbe kerül a könyvtáros ilyen esetek kapcsán, s a hivatással járó elkötelezettség erkölcsi tudata is szükséges ahhoz, hogy az ilyen használókkal szemben a kritikus helyzetet felold­ja, illetve megoldja. Természetesen hasonló szituációk az olvasószolgálati tevékeny­ség keretében más olvasókkal kapcsolatban is felmerülhetnek, de ezek általában nem esnek olyan súllyal latba, mint az előbb emiitett esetekben. Az állományfejlesztési tevékenységgel kapcsolatban egy további problémára is felhivjuk a figyelmet, amely az emiitett könyvtárak típusaiban nemcsak, hogy előfor­dul, hanem egyre nagyobb jelentőségre is tesz szert. Gondolunk itt arra, hogy szá­mos természettudományi, műszaki és mezőgazdasági könyvtár a hagyományos doku­mentumokon, a könyveken és folyóiratokon túlmenően egyre növekvő számban szerez be egyéb dokumentumokat, igy kereskedelmi forgalomban egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan kapható, gyakran nem is publikált kutatási jelentéseket, konferencia­anyagokat, doktori disszertációkat, uti- és tanulmányuti jelentéseket, kiadatlan, il­letve korlátozott körben használható helyi vagy országos tervkoncepciókat, szabvá­nyokat, szabadalmakat, gyártmányismertető prospektusokat stb., stb., gyűjtőnévvel élve nem hagyományos dokumentumokat, amelyek sok esetben nem is a már meg­szokott formában, hanem mikroformátumban, mikrofilmen, mikrofilmlapon vagy e­gyéb formában látnak napvilágot. E dokumentumok használatánál néha problémákat vet fel a korlátozott haszná­latra szánt dokumentumok könyvtári kezelése és használatba adása. Nyilvánvalóan a könyvtáros e használati megszorításokat gyakorlati munkája kapcsán tudomásul ven­ni és követni köteles, azonban ugyanilyen kötelessége e korlátozások feloldási lehe­tőségeinek érvényesítése is, illetve erre kezdeményező lépések megtétele az illeté­kesek felé, amikor ennek feltételei időszerűekké válnak. Ismeretes az, hogy pl. az USA-ból sok kutatási jelentés érkezik be az országba, amelyek egy ideig bizalmas jellegűek voltak, később azonban e korlátozások elvesztették időszerűségüket és szer­vezett intézkedések történtek magában az USA-ban az emiitett korlátozás feloldásá­ra. Hazai könyvtáraink fenntartó intézményei is jelentős mértékben termelnek ilyen dokumentumokat, amelyek a legtöbb esetben "hivatali használatra" megszorító jel­zést viselnek, azonban nem vált rendszeressé még az ilyen dokumentumok emiitett minősítése, feloldási lehetőségének megvizsgálása. Megítélésünk szerint, ezen a té­ren a könyvtáros is kezdeményező lépéseket tehet, és ennek következtében sok ér­tékes információ kerülhetne szélesebb k'-írü felhasználásra. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom