Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1975 (Budapest, 1976)

A VII. vándorgyűlésen, Egerben elhangzott előadások - Dr. Balázs János – Dr. Györe Pál: A könyvtárosi hivatásetika kérdései különös tekintettel a természettudományi, műszaki és mezőgazdasági könyvtárakra

rek környezetében csak akkor tudnak megfelelni hivatásuknak, a velük szemben tá­masztott várakozásoknak, ha maguk is alkotó szellemben végzik munkájukat. Ez pe­dig sajátos szemléletmódot kivan meg a könyvtárostól. Az alkotó szemlélet jegyében tevékenykedő könyvtáros fontos vonása, hogy tengernyi ismétlődő és mechanikusnak tűnő feladatai közepette is a könyvekben és egyéb dokumentumokban nemcsak egysze­rű ipari terméket, hanem mindenekelőtt az emberi alkotás, szellemi erőfeszítés to­vábbfejlesztésre hivatott gyümölcseit és dokumentumait látja; olyan forrásokat, ame­lyek szellemi helyzeti energiát képviselhetnek azok számára, akik működésbe, moz­gásba tudják hozni ezeket az energiákat. Ha viszont nem a megfelelő olvasóhoz jut­tatja el a könyvtárban halmozódó dokumentumokat, a helyzeti energia nem érvénye­sül, sőt egyenesen terhére lesz az olvasónak, gátolja azt munkájában. Az irodalom megtermékenyítő hatása az esetek jelentős részében tehát a könyvtáros közreműkö­désétől is függ, s ez a tudat az alkotó szellemben végzett könyvtárosi tevékenység­nek fontos eleme. Az Írásművek és rajtuk keresztül a szerzők tisztelete mellett a könyvtároshi­vatás másik fontos pillére az olvasók tisztelete. A könyvtári dokumentumokban rejlő szellemi energiákat az olvasó szakember viszi át a gyakorlati életbe, a tudomány rajta keresztül válik termelőerővé. Az olvasó igényeinek felmérni tudása természet­szerűleg nemcsak bizalmat gerjesztő fellépést, hanem megfelelő felkészültséget is igényel a könyvtárostól, szellemi kapcsolatok megteremtésére való hajlamot és kész­séget az olvasók irányában. Az Írásművek és az olvasók közötti folytonos kapcsolat­keresés és kapcsolatépítés egyben etikai követelmény is a könyvtáros szamára min­den könyvtárban. A természettudományi, műszaki és mezőgazdasági könyvtárakban azonban sajátos feltételei vannak e hajlam és kötelességtudat érvényesítésének, amely könnyen a visszájára fordulhat és kedvezőtlen hatást válthat ki, ha nem kellő meg­alapozottsággal és körültekintéssel történik. Sohasem szabad szem elöl tévesztenünk, hogy a természettudományi, műszaki és mezőgazdasági könyvtárakat látogató legigényesebb olvasók: a kutatók, fejlesztők, a termelésben résztvevő gyakorlati szakemberek rendszerint pontosan meghatározott tervek teljesítéséhez kérnek könyvtári segítséget. Problémáik megoldásához gyakran egzisztenciális érdekek fűződnek mind az érdekelt személyek, mind pedig azok mun­kahelyei részéről. S itt rá kell mutatnunk, hogy Magyarországon az ujabb fejlődés eredményekép­pen egyre jobban tért hódit a vállalati forma nemcsak a termelés, hanem a kutatás és a tudományos tájékoztatás terén egyaránt, aminek konzekvenciájaként a megoldan­dó feladatok eredményességéhez vagy eredménytelenségéhez, a kitűzött határidők meg­tartásához vagy meg nem tartásához jelentős társadalmi és egyéni érdekek is fűződ­nek. Ilyen körülmények, működési feltételek között természetesen egyre inkább a könyvtárak és könyvtárosok létkérdésévé válik a munka hatékonyságának konkrét e­redményekre hivatkozni tudó vizsgálata ezekben a könyvtárakban. A könyvtárak egyre kevésbé függetleníthetik magukat a fenntartó intézmények kutatási, fejlesztési és ter­melési gondjaitól, mind nagyobb mértékben közösséget kell vállalniuk ezeknek a prob­lémáknak megoldásához nyújtandó hozzájárulással, hatékony munkával. S itt adódik mindjárt egy fontos kérdés, amelynek etikai vonatkozásai is van­nak: mennyiben ismerik a könyvtárosok fenntartó intézményeik rendeltetését, ezzel kapcsolatos célkitűzéseit, hosszú, közép- és rövid távú terveit, fejlesztési koncep­cióit? A könyvtáros nem tud alkotó szellemben eredményesen tevékenykedni ezek is­merete nélkül, tehát saját munkája szempontjából is fontos ezek ismerete. De ki gondoskodik arról, hogy ezeket megismerhessék: a fenntartó intézmény vagy a könyv­tár vezetősége, mindkettő vagy egyik sem? Örömmel kell megállapítanunk, hogy e­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom