Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1975 (Budapest, 1976)

A VII. vándorgyűlésen, Egerben elhangzott előadások - Dr. Balázs János – Dr. Györe Pál: A könyvtárosi hivatásetika kérdései különös tekintettel a természettudományi, műszaki és mezőgazdasági könyvtárakra

és a hivatásetika elvei gyakorlati alkalmazásának körülményei szempontjából sem ér­dektelenek. Ezek között a könyvtárak között vannak több százezer kötetnyi állománnyal és több száz főnyi létszámmal rendelkező nagykönyvtárak, rendkivül differenciált fela­datkörrel, illetve funkciórendszerrel; szép számmal vannak továbbá néhány tízezer­nyi kötetes állománnyal és az előbbinél sokkal szerényebb létszámmal rendelkező kö­zépkönyvtárak, de a természettudományi, műszaki és mezőgazdasági könyvtáraknak túlnyomó többsége néhány ezer kötetes állománnyal és néhány, sok esetben egy-két dolgozóval működő kiskönyvtár. Nyilvánvalóan az etikai kódex kodifikátorainak mind­ezekre a körülményékre figyelemmel kell majd lenniük, amikor egységes hivatásetika kialakítására törekszenek. Persze mindezek még csak mennyiségi keretek, amelyek között a könyvtárosok élete folyik és ez mindennapos tevékenységük tartalmi körét és felelősségét is in concreto érinti, befolyásolja a munkamegosztás folytán. Más szempontból vizsgálva ezeket a könyvtárakat, egyesek közülük nyilvános könyvtárak, azaz a fenntartó intézmény dolgozóin kivül szolgáltatásaikkal másnak is rendelkezésére állnak. Mások korlátozottan nyilvános könyvtárak, vagyis a fenntartó intézmény dolgozóin kivül csak meghatározott egyéb használók számára nyújtanak szolgáltatásokat. Végül vannak közöttük szép számmal zárt könyvtárak, abban az ér­telemben, hogy szolgáltatásaikat közvetlenül csak a fenntartó intézmény dolgozói ré­szére biztosinak, egyéb intézmények dolgozói részére csak könyvtárközi kölcsönzés formájában állnak rendelkezésre. Mivel szakmai szemléletünk szerint a könyvtári élet centrumában az olvasók, a használók állnak, nyilvánvalóan az egységes könyv­tárosi hivatásetika követelményeinek gyakorlati alkalmazását ezek a működési felté­telek is érinthetik (pl. igénykielégités sorrendisége torlódások esetén.) További kategorizálás szerint e könyvtártípusok könyvtárainak fenntartói lehet­nek országos vagy helyi hatóságok, egyetemek, tudományos intézetek, kutatóintéze­tek, tájékoztató intézetek, vállalatok, társadalmi szervek stb. A könyvtárosi hivatás­etika szempontjából ez a kategorizálás első tekintetre érdektelen, a mindennapi élet­ben azonban gyakran súlyos konfliktusok, szakmai és egyéb természetű véleménykü­lönbségek, nézeteltérések, alkudozások oka lehet a fenntartó szerv és a könyvtárve­zetés közötti nem megfelelő kapcsolat, s ezekbe a vitákba gyakran etikai jellegű ér­velések is belevegyülnek mindkét részről. Társadalmi funkcióik szerint e könyvtártípusokba tartozó könyvtárak egy része a kutatás, az oktatás, másik része a termelés szolgálatában áll, közülük azonban számosan egyidejűleg mind a kutatás és oktatás, mind pedig a termelés problémái­nak megoldásához hozzájárulnak tevékeny seggükéi. Az emiitett típusokba tartozó könyvtárak rendkivül tarka képet mutató együtte­sében a legfontosabb közös vonás - amelynek komoly etikai vonatkozásai is vannak ­éppen ez utóbbi: a kutatás, oktatás, fejlesztés, termelés problémái megoldásának tá­mogatásán keresztül hozzájárulás a tudományok termelőerővé válásához az elkötele­zettség szellemében. Ez az, ami az egész világon a tudományos és szakkönyvtárak­nak egyre nagyobb súlyt és tekintélyt ad a társadalmi munkamegosztásban, a könyv­tárosi pályának hivatássá formálódásában és annak társadalmilag ilyenként való elis­merésében. Nálunk a tudománynak termelőerővé válása kissé talán közhellyé vált jel­szónak tűnik, a valóság azonban az, hogy ennek realizálására minden állam egyre több szellemi és anyagi erőforrást biztosit. A tudományos és szakkönyvtáraknak is meg kell ragadniuk ezt a fejlődési tendenciát és törekvést hazánkban is, a magyar könyvtárügy egészének érdekében. A természettudományi, műszaki és mezőgazdasági szakkönyvtárak, illetve könyv­tárosok a kutatás, az oktatás, fejlesztés és termelés problémáin dolgozó szakembe­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom