Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1974 (Budapest, 1975)
Önálló közlemények - Adelhaid Kasbohm dr.: A ritkán használt irodalom – költségek; tároló könyvtárak
A RITKÁN HASZNÁLT IRODALOM KÖLTSÉGEK; TÁROLÓ KÖNYVTÁRAK Dfí Adeihaid Kasbohm (NDK) A ritkán használt irodalom meghatározására — ezt mindjárt előre kell bocsátanom — nincsen olyan recept, amelyet valamennyi könyvtár felhasználhatna. És amennyire azt az eddig szerzett nemzetközi tapasztalatokból meg lehet állapítani, Üyen általában használható recept a jövőben sem lesz. Vigasztalásul azonban leszögezhetjük, hogy vannak olyan általános elvek, amelyeket minden könyvtár a maga számára módosíthat. Az NDK-ban és a Szovjetunióban azokat a kiadványokat sorolják a ritkán használt irodalom kategóriájába, amelyeket az utolsó öt évben nem használtak. Emellett okvetlenül figyelembe kell venni azt, hogy a ritkán használt irodalom valamennyi megjelenési formát felöleli, vagyis monográfiákat, periodikumokat, disszertációkat, jelentéseket stb. — függetlenül a megjelenés évétől. Csupán a megjelenés évéből vagy a terjedelemből vagy a közlemény formájából nem lehet következtetni arra, hogy a kiadványt majd kevéssé fogják csak használni. Konkréten: nincs olyan irodalmi kategória, amelyet általában ritkán használnak. Tudom, hogy Magyarországon új kötelespéldány-rendelet készül. Ebben az összefüggésben különösen fontos az iménti megállapítás, vagyis az, hogy nincs általában keveset használt irodalom kategória. A nemzetközi gyakorlatból nincs tudomásom eddig olyan esetről, hogy valamelyik irodalom-kategóriát elvileg kirekesztette a kötelespéldány-szolgáltatásból. Vannak azonban könyvtárak és a kiadóvállalatok között egyéni megállapodások és szabályozások, amelyek az adott könyvtár konkrét feladatainak felelnek meg. Ilyen szabályozások vannak az NDK-ban, például Berlinben is. Ott régebben 3 könyvtár gyűjtötte a köteles példányokat: a Deutsche Staatsbibliothek, az Egyetemi Könyvtár és a Városi Könyvtár. A megterhelés, különösen a rengeteg aprónyomtatvány miatt igen nagy lett. A három könyvtár egymás között megállapodott abban, hogy a funkciójának megfelelően melyik könyvtár mit, az irodalom mely fajtáit gyűjti. Vannak azonban bizonyos kritériumok, amelyekkel a ritkán használt irodalom meghatározható. Valamely információforrás élettartamának becslésszerű meghatározására használják az úgynevezett felezési időt. Egy bizonyos információforrás felezési ideje az az idő, amely alatt a benne foglalt információk fele elavult. Az információk elavulásának folyamata az egyes szakterületeken különböző gyorsaságú. így például a matematika terén 10,5 évvel, a fizika terén 4,6 évvel, a kémia terén 8,1 évvel és a geológia terén 11,8 évvel számolnak. 60
