Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1974 (Budapest, 1975)
Önálló közlemények - Adelhaid Kasbohm dr.: A ritkán használt irodalom – költségek; tároló könyvtárak
---•-•-. -••'-'.•'" '•• -•• -s? •_ : •'-.'•• %".",' ']'/-?• 'f ••'•'•'.''" •'*." .-'. ',. .' - - •" '•>- ".'"'-- •'."-"•• .r''".-i- " -} -";/!>!••'""..' ' *' --• •-'' • " ' : ''*~ _'""•' •'•.-•-V •'' - ?:i* .''.-."1 • -•""*' •"' '-;-"' V* 5 ^. _. *** < ^****' l "'" r ,"' 111 '" '—***^^*^*^*iii''B>i» JLijBwi nil mi iiiiii«»fL.uij>niji M-ii l jijiwij«iáiij H> i4u.i)>, M iái iuni»iBi iMiiiiriiiifJiiihi»« aÉf'>iii)iii in unna • iv ill i ,.*#*—m^^m**mm**M Ez a kritérium azonban csak körülbelüli áttekintést ad á szakterületek irodalmának effektív hasznosításáról. Nem kapunk felvilágosítást egy bizonyos kiadvány használhatóságának pontos időtartamáról. A ritkán használt irodalom meghatározásának legfontosabb kritériuma a felhasználás gyakorisága, frekvenciája. A használat frekvenciájának elemzésekor ügyelni kell az adatok összehasonlíthatóságára. A könyvtárak típusa, nagysága és kora ne különbözzék egymástól nagymértékben. Közismert tapasztalat az, hogy a régibb irodalmat sokkal nagyobb mértékben használják, ha szabadon hozzáférhető. Ezért a különböző intézmények adatainak az összehasonlításakor a raktárhoz való hozzáféhetőségnek is egyformának kell lennie. Az elemzések értékelésekor ügyelni kell a felmérés időszakának értelemszerű differenciálására is, hiszen társadalmi változások befolyásolják a szerzeményezési politikát is és a beszerzés lehetőségeit is. A feldolgozott anyag nagyságának növekedésével az értékelés pontosságának a lehetősége is növekszik. Ideális esetben az értékelendő anyag mintegy 5 év igényeiből tevődjék össze, hogy ezáltal elkerülhetővé válhasson az olyan statisztikai torzítás, amit egy-egy rövid ideig nagymértékben igénybe vett cím okozna. A periodikák, illetve monográfiák használatát különböző feltételek befolyásolják: a periodikákat rendszerint mindjárt a megjelenésük után intenzíven igénybe veszik, de azután sokkal hamarabb avulnak el, mint a monográfiák. Ezért a periodikák és a monográfiák használatát külön-külön kell elemezni. A folyóiratok tekintetében bebizonyosodott, hogy egy bizonyos szakterület folyóiratainakhasználata rendszerint az e szakterületen megjelenő folyóiratoknak egy kis százalékára koncentrálódik. A legfontosabb címekből kevés is kielégíti az igénylők nagy számát. A felhasználás frekvenciáját viszonyítani kell a.kiadvány korához, szakterületéhez és nyelvéhez. Az bizonyos, hogy a kiadvány öregedésével a felhasználás csökken. A monográfiák tekintetében a mű iránt az utolsó 10—15 évben van a legnagyobb érdeklődés, a súlypont a megjelenést követő harmadik évben van. Ebben még mindig szerepet játszik a beszerzés nehézkessége! A periodikák iránti érdeklődés 50—$0%-a viszont a megjelenés évére és az utolsó 5 évre vonatkozik. Ezután nagyon hamar elavulnak. Ez különösen jól felismerhető, ha egyes szakterületeket vizsgálnak meg: a természettudomány terén a szakfolyóiratok 3—5 év alatt avulnak el. A társadalomtudományok területén a felhasználás kevésbé intenzív, de tovább tart. A nyelv is befolyásolja a használat gyakoriságát. Ez a befolyás erősebben érvényesül a monográfiáknál, kevésbé a periodikáknál. így Csüry és Szabolcs felmérése szerint a debreceni Egyetemi Könyvtárban a következő eredmények adódtak a monográfiák tekintetében: a magyar nyelvű könyvek 34,9%-át nem használták, a német nyelvűek 75,9%-át, az angol nyelvűek 56,4%-át, az orosz nyelvűek 70,0%-át, a francia nyelvűek 74,4%-át és az egyéb nyelvű monográfiát 70,3%-ban nem használták. Az ilyen elemzés eredménye természetesen országonként változik. A primer irodalmat túlnyomóan az eredeti nyelven, a szekunder irodalmat pedig az ország nyelvén olvassák. ' . 61
