Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1974 (Budapest, 1975)
Önálló közlemények - Haraszthy Gyula dr.: Könyvtárosképző tanfolyamok a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének rendezésében
szesítésben - 273 nyelvet ismert (német 103, francia 73, angol 31, olasz 20Játin 18; de szerepeltek a ma is „ritka" nyelvek: román, cseh, szlovák, török, finn, holland stb.). Csupán 6 hallgató nem ismert anyanyelvén kívül más nyelvet. Alii résztvevőből sikeres vizsga után 91 kapott képesítő bizonyítványt. Végül is a tanfolyamok vezetősége - a valóban jól végzett munka nyomán — megállapította, hogy a két tanfolyam egyelőre kielégítette az igényeket, ezért újabb tanfolyam rendezésére 1939 őszéig nem kerülhet sor. • 3 , •_.... Nem érdektelen a tanfolyamok további története sem. ^ Mindenekelőtt meg kell emlékeznünk az első tanfolyam előadásai „összefoglaló vázlatának" sokszorosított kiadásáról, amit „kéziratként" a tanfolyam hallgatói adtak közre 342 láp terjedelemben. 25 Ez a ma már könyvészeti ritkaságnak számító kötet nem egyszerűen vizsgái segédlet volt, hanem pótolta az akkor annyira hiányzó korszerű magyar könyvtártani kézikönyvét. A gyűjtemény európai színvonalon, sokszor igen haladó szemléletet tükrözve közelítette meg a hazai és a külföldi könyvtártudományi kérdéseket Az akkori hallgatók (és nemcsak ők, hanem a kötet olvasói is) itt kaptak olyan indításokat pályájukra, mint: — „olvasó nélkül a könyvnek nincs értelme... A társadalom akkor halad, emelkedik, ha művelődik, ha sok kultúrembere van..." .•••... — „a könyvtár a felnőttek iskolántúli iskolája és egyúttal a demokrácia legfőbb támasza. Demokrácia csak egyenlő műveltségi színvonalon álló társadalomban lehetséges. Megalapozója ifjúkorban az iskola, később pedig a könyvtár megerősíti és továbbműveli..." . .-. _ • • — „a könyvtár a könyv és az olvasó találkozóhelye. Ez a három tényező szorosan összefügg egymással." , — „az egyes könyvtártípusok nem jelentenek elszigeteltséget... A specializálódás nem lehet merev, határok közé szorított. Oroszországban van központi könyvbeszerző hivatal, amely a könyveket az egyes könyvtárak között szétosztja." ' — „a tudományos kutatást... nem lehet bürokratikusán elhatárolni..." — „a könyvtárnak kettős feladata van: a megőrzés és a használat. ...A könyvtár az olvasóé elsősorban!... Az országos könyvtárak nem tehetnek különbséget olvasó és olvasó között..." — „...a könyvtár hitelesít, felvilágosít, egyszóval dokumentál... A „dokumentációs anyag" új jelszó a könyvtárakban. így lett a könyvtár dokumentációs központ, felvilágosítóhely." — „,..a jó könyvtárostól legelőször az udvariasságot követelhetjük meg. A könyvtárosnak műidig adnia kell, igen sok esetben nem mindennapi természetű felvilágosításokat. Ne legyen benne a laikusabb olvasóval szemben tudományos gőg... A leglehetetlenebb kérdéseket is udvariasan kell fogadnia." Néhány gondolatot idézhettünk csupán Fitz József szinte programnak is ható értékes előadásaiból. Könyvtári szemlélete nemcsak előadótársaira hatott, hanem elsősorban hallgatóira, akik közül a legtöbben a felszabadulás után találták meg igazi helyüket a könyvtári életben. 2 * 53
