Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1974 (Budapest, 1975)

Önálló közlemények - Haraszthy Gyula dr.: Könyvtárosképző tanfolyamok a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének rendezésében

szesítésben - 273 nyelvet ismert (német 103, francia 73, angol 31, olasz 20Játin 18; de szerepeltek a ma is „ritka" nyelvek: román, cseh, szlovák, török, finn, holland stb.). Csu­pán 6 hallgató nem ismert anyanyelvén kívül más nyelvet. Alii résztvevőből sikeres vizsga után 91 kapott képesítő bizonyítványt. Végül is a tanfolyamok vezetősége - a valóban jól végzett munka nyomán — meg­állapította, hogy a két tanfolyam egyelőre kielégítette az igényeket, ezért újabb tanfolyam rendezésére 1939 őszéig nem kerülhet sor. • 3 , •_.... Nem érdektelen a tanfolyamok további története sem. ^ Mindenekelőtt meg kell emlékeznünk az első tanfolyam előadásai „összefoglaló váz­latának" sokszorosított kiadásáról, amit „kéziratként" a tanfolyam hallgatói adtak közre 342 láp terjedelemben. 25 Ez a ma már könyvészeti ritkaságnak számító kötet nem egyszerűen vizsgái segéd­let volt, hanem pótolta az akkor annyira hiányzó korszerű magyar könyvtártani kéziköny­vét. A gyűjtemény európai színvonalon, sokszor igen haladó szemléletet tükrözve közelí­tette meg a hazai és a külföldi könyvtártudományi kérdéseket Az akkori hallgatók (és nemcsak ők, hanem a kötet olvasói is) itt kaptak olyan indí­tásokat pályájukra, mint: — „olvasó nélkül a könyvnek nincs értelme... A társadalom akkor halad, emelkedik, ha művelődik, ha sok kultúrembere van..." .•••... — „a könyvtár a felnőttek iskolántúli iskolája és egyúttal a demokrácia legfőbb tá­masza. Demokrácia csak egyenlő műveltségi színvonalon álló társadalomban lehetséges. Megalapozója ifjúkorban az iskola, később pedig a könyvtár megerősíti és továbbműve­li..." . .-. _ • • — „a könyvtár a könyv és az olvasó találkozóhelye. Ez a három tényező szorosan összefügg egymással." , — „az egyes könyvtártípusok nem jelentenek elszigeteltséget... A specializálódás nem lehet merev, határok közé szorított. Oroszországban van központi könyvbeszerző hi­vatal, amely a könyveket az egyes könyvtárak között szétosztja." ' — „a tudományos kutatást... nem lehet bürokratikusán elhatárolni..." — „a könyvtárnak kettős feladata van: a megőrzés és a használat. ...A könyvtár az ol­vasóé elsősorban!... Az országos könyvtárak nem tehetnek különbséget olvasó és olvasó kö­zött..." — „...a könyvtár hitelesít, felvilágosít, egyszóval dokumentál... A „dokumentációs anyag" új jelszó a könyvtárakban. így lett a könyvtár dokumentációs központ, felvilágo­sítóhely." — „,..a jó könyvtárostól legelőször az udvariasságot követelhetjük meg. A könyvtá­rosnak műidig adnia kell, igen sok esetben nem mindennapi természetű felvilágosításokat. Ne legyen benne a laikusabb olvasóval szemben tudományos gőg... A leglehetetlenebb kér­déseket is udvariasan kell fogadnia." Néhány gondolatot idézhettünk csupán Fitz József szinte programnak is ható ér­tékes előadásaiból. Könyvtári szemlélete nemcsak előadótársaira hatott, hanem első­sorban hallgatóira, akik közül a legtöbben a felszabadulás után találták meg igazi helyüket a könyvtári életben. 2 * 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom