Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

meritumok (55 Tórakorona, 56 Oklevél, 63 Lajta Béla gyűjteménye, 64 Tóradíszek, 12 Kard, SO Héber verdejeles pénzek).

A zsidó vallás legszentebb, központi tárgya maga az írás, a ״szentírás”, azaz a Tóra, Mózes öt könyve. A hagyomány szerint a Tórát Mózes kapta Istentől a Szináj hegyén, és vele együtt kapta annak szóbeli magyarázatait és a parancsait is (Talmud). A Tórából minden héten felolvasnak egy nagyobb fejezetet, a hetiszakaszt. A Tórát szigorú szabályok szerint kidolgozott pergamenre, a rituális előírásoknak megfelelő tintával írja a szófer, vagy más néven tóramásoló. A Tóra írásánál és használatánál a hagyományban rögzített előírásoknak megfelelően kell eljárni, ellenkező esetben a Tóra ״paszul”, azaz rituálisan nem használható lesz. Az ezeréves fennállását ünneplő Magyarországon 1896-ban a zsidó közösség is bemutatkozott a történelmi kiállításban. A zsidó vallás központi elemének, a judaizmus jelképének tekintett tóratekercsnek a bemutathatóságáról vita bontakozott ki. ״Kiállíthatunk-e tórát is? - a zsinagóga legszentebbjét.... (...) Többen úgy vélik, hogy nem, mert az a tóra profanálása volna. Londonban nem így vélekedtek a zsidók, mert az ott rendezett ISSIiki zsinagógái kiállításon több tóra is ki volt állítva. A galíciai zsidók is ilyen nézetet vallanak, mert a mült évi lembergi kiállításon remekül írott tóra is szerepelt, mely a kiállítás egyik légcsődákabb darabját képezte. Azt hiszem ezek után, hogy az egész a fölfogástól függ, melyet az emberek maguknak - nem a tóráról, mert ennek szentsége megtámadhatatlan - hanem a kiállítás céljairól alkot3” - írta a kiállítás egyik szervezője, az Egyenlőség főszerkesztője, Szabolcsi Miksa (1857-1915). A kiállítás összeálXII