Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)
A HÉBER IRATOK JELLEMZŐI
Tammuz,1 (június—július): 29 napos hónap. I7־én böjtnap annak emlékére, hogy ekkor kezdődött Jeruzsálem ostroma. Av (július—augusztus): 30 napos hónap 9-én a legnagyobb zsidó gyásznap (Tisá beáv) Jeruzsálem és mindkét Szentély elpusztításának emlékére. Elül (augusztus—szeptember): 29 napos hónap. Tisri (szeptember—október): 30 napos hónap. I—2-án Ros Hasana (Újév), 10-én Jom Kippur (Engesztelés Napja) I5-étől hét napon át Szukkot (Sátrak ünnepe). 22-én Smini Aceret, másnap Szimhat Tora, a Tóra örömünnepe. Hesván (október—november): 29 vagy 30 napos hónap. Kiszlév (november—december): 29 vagy 30 napos hónap. 25-től nyolc napon át Hanukka, a makkabeus szabadságharc emlékére. Tévét (december—január): 29 napos hónap. 10-én böjtnap, ekkor kézdődött Jeruzsálem ostroma Nabukodonozor idejében. *־ תבע מ«קתrain jjő2. tévét 14. — 1811. január 7. Svát (január—február): 30 napos hónap. I5-én fák újéve (Tu bisvát). Adár (február—március): 29 napos hónap. 7־én Mózes születésének és halálának évfordulója. I4-én Purim, 24־én gyász- és böjtnap, Magyarország német megszállásának (1944• március !9•) emlékére. Szökőévenként még egy ádár van: ádár séni, azaz második ádár. Ilyenkor az ádárban esedékes ünnepek a második ádárban vannak. Az ÜNNEPEK A zsidó naptárban a napokat estétől következő estéig számítják, ezért az ünnepek mindig az esti csillag feljövetelével kezdődnek. (Ezen hagyómány maradványa az is, hogy a karácsony a naptári napot megelőző Szentestével kezdődik.) Minden szombat és főünnep munkaszüneti nap, 69
