Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)

A HÉBER IRATOK JELLEMZŐI

melyen semmiféle munkát nem szabad végezni, így írni sem lehet. Az 1840-ben elfogadott váltótörvény (1840: XV te), elfogadva a zsidó vallás rendelkezéseit, felsorolja, hogy a zsidók mely ünnepnapokon nem kötelesek a váltókat elfogadni:

jj. § A hetenkénti szabbaton kívül az izraeliták ünnepei következők:

a) Pessach: Húsvét, vagyis a kovásztalan kenyér ünnepe, Nison havának 1j., 16. és 2 1., 22. napjain, rendszerint Szent-György-havában; a közben lévő 118 ,.ך., tg. és 20. napok félünnepek, melyeken mind bemutatni, mind árelfogadás iránt nyilatkozni nem csak lehet, hanem kötelesség.

b) Schebuos: Pünkösd, vagyis agelsoszitlottek ünnepe, Sivon havának 6. és .ך. napjain, rendszerint Pünkösd-havában.

c) Rosch-Haschana: újesztendő ünnepe, Tischri havának 1. és 2. napjain, közönségesen Szent-Mihály-havában.

dj Jom-Kipur: a kibékülés ünnepe, tt'z nappal az újesztendei ünnep után.

e) Sukes (Lauberhütten): a sátoros ünnepek, Tischri havának ly. és 16. napjain, Mindszent-havában.

f) Schmini-Azeres: a tízparancsolat ünnepe, Tischri hava 22-én.

gj Simchas-Tora: azörömünnep, ugyanazon hó 2j. napján.

jó. § A szombatot, vagy azelébbi szakaszban kitett ünnepeket megelőző napokon azizraelita árelfogadás iránt nyilatkozni csak délutáni három óráig köteles.

Noha a zsinagógái év ősszel, tisri I-jén kezdődik, a hónapokat és az ünnepeket — bibliai előírás szerint — mindmáig az első tavaszi hónaptól, mszántól kezdve kell felsorolni. Tisri I-jét kivéve minden hónap első napja és a 30 napos hónapok utolsó napja újhold.

70