Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)

A HÉBER IRATOK ÍRÁSA

A középkori, illusztrált kódexek korszaka után a 18. század a kéziratillusztráció új fellendülését hozta. A nyilvánvalóan egy példányban, kézzel készített jegyzőkönyvek (pinkaszok) mellett a könyvnyomtatás elterjedése után sem szűnt meg bizonyos fajta szövegek (elsősorban szakrális célokat szolgáló szövegek) kézzel való másolása és díszítése. Az

Pest királyi város zsidó közössegének előimádkozpi imakönyve — 1803. Címlapján kétoldalt Mózes és Áron, felül pedig Dávid király a bárjával

illusztrált kéziratok illusztrációit is gyakran a jegyzők készítették. Leghíresebb a bécsi császári könyvtár másolója, Aaron Wolf Herlingen, aki I76O körül működött Bécsben. A 18. században Magyarország nyugati határszélén Köpcsényben, Németkeresztúron, Kaboldon, Pozsonyban és Rohoncon is dolgoztak zsidó illusztrátorok. Név szerint is ismerjük

45