Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

X. A reorganizáció (1922-1929)

bértől a sötét vörösig minden színárnyalatban pompázó cyklamenek az /£léses elrendezésben valósággal elkáprázfatatták a nézőt. ” Az anyagi rész is kedvező, amennyiben a tiszta eredmény 6.736 pengő volt.

Jelentős esemény, hogy Békés vármegye alispánja a Schwarcz Ferenc és neje Sternthal Mária háború előtt létesített alapítványának valorizált összegét kívánta az örököstől, Farkas Györgytől, tekintettel arra, hogy a hagyaték a Macskás pusztai földbirtokkal biztosítva volt. Ezért 1927. május 3.-án felhívta, hogy 124.000 aranykoronának megfelelő összeget fizessen be az egyesület pénztárába. Mivel az örökös erre nem volt hajlandó, Daimel alispán a m. kir. Népjóléti Miniszterhez fordult, aki amennyiben az ügynek perenkívüli rendezése nem sikerülne, a törvényes lépések megtételére hívta fel a vármegye alispánját.

Még egy-két érdekes határozatról kell szólni. Az egyik Stern Ábrahám indítványa volt a külföldi tanoncokkal való csererendszerre, a másik a Palesztinába kivándorló volt növendékek támogatására, a harmadik Izsák Károly főkertész indítványának elfogadásával a végzett kertésznövendékek önállósítási alapjának létesítésére vonatkozik.

Vezetőségi személyi ügyek: dr. Rusznyák Samu jogtanácsos lesz, az ügyészi tisztségre ifj. dr. Fodor Károlyt választják meg, dr. Heller Jakab főorvos a kertésztelepi orvosi tisztségről lemondott. Elhunytak ez idő alatt: dr. Vázsonyi Vilmos, a magyar zsidóság büszkesége, Lichtschein Dezső, Wolfinger Miksa, a kertésztelepi bizottság lelkes áldozatkész tagjai, Adler Lajos az egyesület tiszteletbeli alelnöke, kinek értékes ténykedése az egyesületnél négy évtizedre terjed és hoszszú időn át mint az ipari végrehajtó bizottság elnöke fejtett ki áldásos tevékenységet és nemsokára elhunyt dr. Mezey Ferenc, ki felekezetünk történetében a legnagyobbak között foglal helyet és egy ideig az elnökségnek is tagja volt. Kegyelettel emlékezett meg az egyesület dr. Léderer Sándor hitközségi elnökről, továbbá Fried Márkról, az ipari végrehajtó bizottság lelkes tagjáról.

Az 1928. évben terjedő gazdasági válság az elszegényedésnek nagyobb területet szabott és a segítők ezreiből segítségre szorulók lettek. A nyomor fokozódása mellett a szellemi pályáról leszorultak új hivatást, új elhelyezkedési lehetőséget kerestek, melyet a kereskedelmi pályán sem találhattak meg, az e téren uralkodó siralmas helyzet miatt. így csak a műhelyi munka és a föld művelése maradhatott az ifjúságnak életcélul.

149