Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
X. A reorganizáció (1922-1929)
Az egyesület is érezte a dühöngő orkánt, mely megsemmisítéssel fenyegette hajlékait és bár a kereteket nem szűkítette, lehetőségek hiányában sok felvetett ragyogó eszme tűnt el a realizálás korlátjánál, így történt ez az új otthon felépítésével, a középfokú ipariskolával és a mezőgazdasági középiskolával. Ez utóbbi ügyében Klein Gyuláné azon indítványa fogadtatott el, hogy a megvalósítás csak akkor történhet, ha e célra 200.000 pengőt összegyűjtenek. Felvetődött az ez évben bekapcsolódott és a kertésztelepen, mint főmegbízott igen értékes tevékenységet folytató Lobi Bertalan indítványával kapcsolatban az ipari műhely felállítása, hogy ezáltal egy-két szakmán az egyesülét a saját ipari telepén képeztethesse ki pártfogoltjait. A tetszéssel fogadott eszmét Lobi Bertalan a Mikéfe mesterek körében is kifejtette, hasonló erkölcsi eredménnyel, de már is feltűnőben a megvalósulás elé tornyosuló akadályok. Éppígy nem érett meg a megvalósításra az iparostanonciskola, jóllehet a vezérlő bizottság elhatározta ezt és dr. Naményi Ernő, Stern Ábrahám és az egyesület igazgatójából álló bizottságot delegált az előkészítés munkájára. A tanoncotthon felépítésére is új tervet mutat be toronyi Fellner Sándor, a bérháznak társasház általi értékesítésével és jóllehet a felhatalmazás erre is megvolt, az ügy többé napirendre nem került. Viszont dr. Deutsch Ernő indítványa alapján tárgyalt az egyesület a Pesti Izr. Hitközséggel a zsidó gimnáziumban elnyerendő helyiségek ügyében, ugyancsak eredmény nélkül. Így tehát meg kellett elégedni a ״ma” feladataival és az intézmények további helyreállításával. Az ügyek gyors elintézés érdekében 1928 elején megalakult az Elnöki Tanács, mely minden hétfő este tanácskozott, és mivel tulajdon képen az elnökségi jogkört gyakorolta, elintézte a függő ügyeket. Érdi Rrausz Simon elnök már 1927-ben lemondott, de akkor der. Hevesi Simon vezető főrabbi vezetésével egy n igyekezett őt elhatározásának megmásítására bírni. 1928-ban azonban visszavonhatadannak jelentette be lemondását és búcsúlevelének tartalmát mély meghatottsággal vették tudomásul. Érdi Krausz Simon igen válságos időben állt páradan idealizmussal és áldozatkészséggel az egyesület élén. Nagy érdemei tündökölnek majd és egy páratlan jó szívnek áldástfakasztó hatását hirdetik. Az igazgatóválasztmány jegyzőkönyvi határozata így hangzik: ״érdi Kraus^ Simon elnök úr nagy érdemeit az elnöki székből való távozása lakalmából jegygőkönyvileg örökíti meg, kiemelve öt év alatt megnyilatkozott páratlan 150
