Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)

vetésére, nevezetesen magtermelésre, konyha és virágkertészetre, szőlőműve­­lésre, komló- gyümölcs, zöldségtermelésre, méhészetre, selyemtenyésztésre alkalmas módon be kellene rendezni és tehenészettel is el kell látni. ” Koh­­ner Zsigmond kisebb gazdatisztek és erdészek kiképzését tartja kívá­­natosnak. Weisz Berthold csak a jelenlegi, állami földművesiskolák felhasználását kívánja és ilyirányú felekezeti intézet létesítése ellen van. Guttenberg Pál tanár, a Llyod egyesület igazgatója legelősorban a kertészképzést ajánlja és a kertészeti hajlam nevelésére a zsidó isko- Iáknál iskolakertek létesítését kívánja. Tenczer Pál a földművelésre irányuló akciót nem tartja időszerűnek. Grosz Zsigmond is gazda­­tisztek és értelmes gazdasági szakmunkások nevelését tartja fontos­­nak. Végezetül dr. Neumann Ármin örömmel állapította meg a fo­­galmak tisztázását. Ezen értekezletet követő közgyűlés elnöki megnyitója hangsúlyoz­­za, hogy a földművesképzés érdekében szükséges anyagi és erkölcsi erőknek tömörítését nem tartja kivihetőnek, de az eszmét napiren­­den kell tartani. Az egyesülethez a földművesnövendékekről kedvező hírek érkeznek. A hódmezővásárhelyi földművesiskola átiratban gra­­tulál az egyesületnek, hogy oly jóravaló, szorgalmas ifjakkal rendel­­kezik. Az adai, jászberényi és szabadkai földművesiskolákban elhe­­lyezett növendékekről jó vélemény van, sőt ez iskolák igazgatói leg­­nagyobb dicsérettel nyilatkoznak róluk és ez a jó vélemény a követ­­kező években csak fokozódik. Fleischl Sándor, választmányi tag vál­­lalkozik egyes birtokosoknál növendékek elhelyezésére. Dr. Kohner Adolf uradalmában kertészeket helyez el. De már egy választmányi tag Goldmann Mihály aggódik a kertészképzés túltengése miatt, mire elnök megjegyzi, hogy önálló kertészeket akarunk nevelni, kik szá­­mára még elegendő nagy tér nyílik. Az egyesület veszteségei ez években: Ráth Károly főpolgármester, Kamermayer Károly polgármester tiszteletbeli tagok, az egyesület nemes jóakarói, Bischitz Dávidné az áldozatos női szív mintaképe, Wahrmann Sándor választmányi tag ״kinek igénytelen külsejében nemes szív és önzetlen lélek lakozott és testtel-lélekkel a szó legnemesebb érteimé­­ben zsídó volt”, dr. Kern Tivadar, Kern Jakab kiváló fia, az iskolai ügyosztály elnöke, Leitersdorfer Lipót évek hosszú során át a műhe­­lyek felügyelője, dr. Feuer Dávid tiszteletbeli orvos, Beer Berthold és Konodi Bertalan választmányi tagok. De a század lezárulásáig még további gyászesetek sújtották az egyesületet. Rövid működés után el­71

Next

/
Oldalképek
Tartalom