Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)
hunyt a hölgybizottság első elnök asszonya: esetei Herczog Péterné, Beer Salamon alelnök, ki hosszú időn át páratlan munkát végzett, maróthi Fürst Jakab és Fleischl Sámuel választmányi tagok. A legtöbb eltávozott jótevő emlékére az ittmaradt család alapítványt létesített. így esetei Herczog Péter 2000.-, maróthi Fürst Jakabné 1000,Beer Salamon négy fia és özvegye 1.400.- koronás alapítványt tettek. Egyéb alapítványok: Boschán Jakab és neje 12.000.-, Grosz Zsigmond és lovag Wechselmann Ignácz 2000-2000,- korona. 1900. április havában elnök bejelenti, hogy báró Hirsch Klára 1.000.000 forintos alapítványa elsősorban kezdőmestereknek kölcsönőkkel való segítését szolgálja. Ezért az egyesület megkeresést intézett az alapítvány kezelőségéhez, hogy egykori növendékeinek kérvényei megfelelően tekintetbe vétessenek, melyre később értesítést jött, hogy e kérelmet bizonyos mértékig figyelembe veszik. A hála is kifejeződik azzal, hogy Robitschek B. Zsigmond aranyműves, volt egyleti növendék 1000 koronát hagyományozott az egyesületnek. A Pesti Izr. Hitközség immár 500.-, Budapest Székesfőváros 400,korona segélyt folyósít. A Pester Llyodnál a koszorúmegváltási adómányok tétele jelentősen emelkedik és 3 hó alatt 3.200 korona adómányoztatott ily módon. A növendékekkel kapcsolatban az 1900. évben megkapó tény, hogy a tanoncotthon azon bennlakó növendékeit, kiknek helyben semmiféle hozzátartozójuk nincsen, az elnök, valamint a választmány több tagja vasárnaponként ebéddel látják el. A tanoncotthon létszámának 30-ról 40-re való felemelése elhatároztatott az ülésterem igénybevétele által. Tenczer Pál helyeselte a tevékenység fokozását, mert ״a kifejtett tevékenység arányában növekszik az egyesület iránt való érdeklődés és áldozatkészség”, majd a hazafias nevelés szempontjából javasolta, hogy minden március 15.-én az egyesület növendékei körében emlékünnep rendeztessék. A volt növendékekkel kapcsolatban ez év naplójában találkozunk Weisz Gyulával, ki később Betlenre változtatta nevét, ki ezidőszerint Párisban a művészeti akadémián tanul, és jeles tehetségére valamint kiváló szorgalmára való tekintettel 300.- korona támogatást kap az egyesülettől. Beden Gyula 1879.-ben Budapesten született és először itt, majd 1900-tól Párisban a Julien Akadémián tanult. Ettől kezdve művészi karrierje mindig felfelé ível és egymásután nyer külföldön díjakat és kitüntetéseket. Legkiválóbb műve a nyíregyházai Kossuth 72
