Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)

hogy az 1899-iki közgyűlésen a következő tekintélyes egyéniségeket tiszteletbeli tagul választották: Márkus József, Budapest főpolgármesterét, Halmos János, Budapest polgármesterét, Kohner Zsigmond a pesti izr. hitközség elnökét, Ehrlich Mór, a pesti chevra kadisa elnökét, Bródy Zsigmond főrendiházi tagot.

Már 1898-tól mint új értékek bekapcsolódtak a választmányba: Berger Mór, Sámuel Lázár és Sternthal Adolf.

Az anyagi ügyek kezelésében is jelentős haladás van. A választmány felhívja a Fuchs Vilmos vezetése alatt álló pénztári bizottságot, hogy a pénztár ügykezeléséről készítsen javaslatot, mely rövidesen el is készül.

A földművelési ág iránt is erős érdeklődés nyilvánul meg, ha még a tettek ideje nem is érkezett el. De sok előkészítő mozzanat mutatkozik. Amidőn 1898 elején elnök javasolja, hogy a mintegy 120.000 forintot kitevő értékpapírállomány ingatlanba fektettessék, ezt Lőwy Mór a földművesképzés fanatikus harcosa ellenzi, mert ezen elhanyagolt ág fejlesztéséhez pénzre van szükség és minden ülésen lelkes beszédet tart a földművesképzés mellett. Ez év októberében átírt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, mely szerint a magy. kir. Kereskedelmi és magy. kir. földművelésügyi minisztériumok a Pollák Márk és Babetta alapítvány számadásait jóváhagyták és egyúttal kifejezést adtak ama óhajuknak, hogy az egyesület a földművesképzés érdekében hathatósabb tevékenység kifejtésére törekedjék.

De még 1899-ben sincs pénz a földművelésre, jóllehet a vezetőség a kérdést állandóan a felszínen tartja. Lőwy Mór immár így körvonalazza álláspontját: ״Kívánatosnak és szükségesnek tartja zsidó földművelő munkások nevelését, akik utóbb mint önálló kisgazdák találhassák megélbe fésűket. ” Ugyanekkor Diósi Lajos nagyváradi egyesületi tag levelében sürgeti a földművesképzést és különösen a vincellérképzést ajánlja. A szerény cselekvés mindössze az, hogy a választmány elhatározza 5 földműves növendék felvételét, földműves iskolában való elhelyezésre. És még egy: a földművelési bizottság ez év tavaszán beható vitát folytatott e kérdésről, melyet dr. Neumann Ármin tisztázni óhajtott. A felszólalók közül Fleischel Sámuel elképzelhetetlennek tartja, hogy a magyar zsidóból paraszt lehessen. Lőwy Mór zsidó földműves munkást akar, aki képességével és szorgalmával a földből több értéket képes produkálni. ״Egy gazdasági telepet kellene szerezni mintegy 200 holányi területen, melyet a mezőgazdaság minden ágának mű70