Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

V. A kulturális munka megszervezése (1876-1890)

akik így az egylet céljainak megfelelően helyezhetők el. A szükséges műhelyek rendelkezésre állottak és időnként a mesterekhez köriévéleket intézett az egylet. Néhány növendéknek nagyobb ipartelepen való elhelyezhetése érdekében az egylet elvállalta az ellátási költségekét. Szigorúsággal jártak el — egész a kizáratásig — azokkal, kikre az iskola panaszt emelt és feltédenül kizárták azokat, kik a műhelyt önként elhagyták. Viszont ha szükséges volt, a műhelyekkel szemben is eljártak és rossz bánásmód miatt a szerződést felbontották. Gond fordíttatott a növendékek egészségi állapotára. Mivel a mesterek egy része az ápolási költség miatt tanoncaik kórházban való elhelyezését elkerülni igyekezett, lépések történtek aziránt, hogy a beteg nővéndékek a pesti izr. hitközség kórházába nyerhessenek felvételt. A létszám emelkedésével a ruházás mindinkább nagyobb probléma lesz és az év több ülését köti le Lemberger Mór érdemes gazda ilyirányú előterjesztése. A közgyűlésen jutalomdíjakat osztottak ki a jó haladású növendékek között.

A vallásos nevelés egyik fontos intézménye volt a hittani iskola. Már a nyolcvanas évek elején évente 200 forintot fordítottak hittani tankönyvekre. 1884-ben dr. Lőw Imánuel szegedi főrabbi a Schwáb Lőw-féle hittani könyvekből új kiadást rendezett. Ezt az egylet bevezette és 200 példányban megrendelte. Nagy örömet keltett, mikor dr. Kern Tivadar iskolai ügyosztályi elnök dicsérő jelentést adott a hitoktatásról és a választmány intézkedésére jutalomdíjakat osztottak ki a vizsgákon. 1888. november 1.-én a választmány 3 évesre alakította át a hittani iskolát. A növendékek az osztályok valamelyikébe előzetes vizsgálat alapján osztattak be. Ezen időben a hittani vizsgán már dr. Kohn Sámuel főrabbi elnököl és a választmánynak nagyon szép eredményről számol be. Viszont dr. Goldzieher Ignácz az iskolai ügyosztály ülésén szóvá tette, hogy a növendékek közül sokan nem tudnak héberül olvasni, ezért javasolja, hogy a szünidőben az olvasás megtanulására külön tanfolyam szervezendő. Úgyszólván egy-két nap múlva megvalósult ez indítvány. A feljegyzésekből tudjuk, hogy a munkát Müller Adolf hitoktató - a később közismert jeles pedagógus — vállalta el és amidőn sikeres tanításáért a választmány részére 20 forint megszavazott, ezt az egyletnek adományozta.

A vallásos érzület fejlesztésének hatékony eszközei voltak a főünnépi istentiszteletek és a széderünnepély. A szerződésekbe foglaltatott főünnepeken a műhelyi munka alóli felmentés, továbbá, hogy a

45