Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
V. A kulturális munka megszervezése (1876-1890)
mester tartozik tanoncát az istentiszteletekre és az egylet vallási ünnepeire elbocsátani. A széder megfelelő megrendezésére mindig nagy gondot fordított a vezetőség. Ezidőben a széderrel kapcsolatos istentiszteleten legtöbbnyire dr. Kayserling M. hitszónok tartott ünnepi beszédet. Előfordult, hogy beszédét kinyomatta és a jövedelmet az egyletnek felajánlotta. A széderen legtöbbnyire Friedmann Mór tanár főkántor funkcionál, ki az egyletben nagyra becsült személyiség volt. Már 1875-ben ezüst serleggel ajándékozzák meg őt, 1883-ban pedig, 25 éves jubileuma alkalmából küldöttség által üdvözlik, kifejezve, hogy a megelőző évben az egyletnél a 25. szédert vezette. Szerepeltek a széderestéken Kuttner Miksa és Révai Miksa hitoktatók is. Egy alkalommal anonym rajzolónak rajzait osztották szét a közönség körében, melyeken az egylet érdemei voltak feltűntetve. 1888-ban a választmány helytelenítette, hogy a keresztény mestereknél elhelyezett tanoncok csak széder estéjén kaptak élelmet és határozatilag kimondotta, hogy teljes 8 napon át részesítendők húsvéti élelmezésben. Epígy összegyűjtötte az egylet az ifjúságot a főünnepekre. A berendezett templomban ugyan közönség is volt, de a választmány mindig hangsúlyozta, hogy nem helyez súlyt az anyagi eredményre, hanem az etikai érdekre, ezért a növendékeket a főhelyekre kívánja elhelyezni, nem mint azelőtt a templommal alig kapcsolatos helyiségekben. A rajziskola tevékenységéről már szóltunk és érintettük a középipariskolai növendékek támogatását és az iparművészeti iskolai növendékeknek ösztöndíjakkal való megsegítését. Az egylet ilyirányú tevékenységéből néhány adatot kiragadunk. Az 1882. május 18-iki jegyzőkönyvben ezt olvashatjuk: ״Klein Ede a Budapesti M. kir. Iparműtanoda növendéke, ki s^obráss^á képesei ki magát és kit tanárai a legmelegebben ajánlanak — kérvénye folytán — a rendes kézműves növendékek sorába vétetik fel. ” És két év múlva Klein Ede szobrász ajánlkozik a kiállítási album kültábláinak művészi kidolgozására. 1880-ban (jelzés, de nem olvasható!!) pedig Klein Edének párisi továbbképeztetése céljából, tekintettel jeles bizonyítványaira és igazolt tehetségére, segélyt szavaz meg a választmány. És sokszór szerepel a neve itt, részben az egylethez küldött levelei által, a később oly híressé lett magyar naturalista impresszionista szobrásznak, akit már mint Kallós Edét ismernek országszerte. Dávid szob46
