Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

V. A kulturális munka megszervezése (1876-1890)

rendezés is a rendtartási szabályok elkészítésével, a növendékek törzskönyvelésével.

Áldozatot hozott az egylet a középfokú iskolákban tanuló ifjakért. Ezt főleg ösztöndíjak létesítésével eszközölte, így az állami középipariskolában, a m. kir. iparművészeti iskolában, az istvántelki földművesiskolában és a m. kir. vinczellérképzőben. Mindenüvé sikerült az egylet ajánlottjait, illetőleg támogatottjait bejuttatni.

És elhatározta az egylet a műipari és művészi pályán tanuló tehetséges ifjak támogatását.

A kulturális munka megindítását — úgy szellemi, mint anyagi szempontból - a múlt század nyolcvanas éveinek nagy emberei támogatták. így előnyös volt - a már hosszú ideje működő - Barnai Ignácz fokozottabb bekapcsolódása azáltal, hogy hitközségi főtitkár állásából nyugalomba vonulván, mint az egylet alelnöke tevékenykedett, bár rövid ideig, mert 1878-ban elhunyt, éppígy Steiner József is, ki 25 évig munkálkodott az egyletnél. A középipariskolai ösztöndíjakra első adományozók voltak: dr. Schönberg Ármin és Leitersdorfer Lipót, majd Wahrmann Mór jelentkezik évi 200 forintos hozzájárulássál az iparművészeti növendékek kiképeztetéséhez, hogy azután 5000 forintos alapítványt létesítsen e célra. Igazi benső kapcsolat volt a hitközség nagynevű elnöke és az egylet között. 1882. január 12.-én szívből gratulálnak neki az Országházban tartott nagyhatású beszéde, majd egy megtámadásból keletkezett veszélyes helyzetből való szerencsés megmenekülése alkalmából. Részt vesz a választmányi üléseken és 1886. május 5.-én indítványt tesz a nehézipar és a ritkább kézművek felkarolására.

Mert az egylet első helyen álló tevékenysége volt továbbra is az iparostanoncok képzése. A létszám állandóan 120—130 körül van, de már a nyolcvanas évek közepén 210-re emelkedik. Nagy buzgalommai dolgozott az iskolai ügyosztály, mely a felvételeket is szabályozta és eredetileg évenként egyszer - augusztusban — akart növendékeket felvétetni, de a választmányban keletkezett nagy vita eredményképen január hóban is történhettek felvételek. Mandl Mór ez alkalommal a felveendő növendékek alkalmasságának szigorúbb elbírálását kívánta. Az 1888-ban kiadott felvételi szabályzat szerint elsősorban pesti, azután budai és óbudai születésű fiúk vehetők fel és csak azután jöhetnek figyelembe vidéki folyamodók. A felvételnél előnyben részesülnek oly gyermekek, kik még nincsenek műhelyileg elhelyezve és

44