Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
V. A kulturális munka megszervezése (1876-1890)
volt és egész életpályája alatt részt vett a Pesti Izr. Hitközség munkájában, mint képviselőtestületi és választmányi tag, tiszteletbeli ügyész, majd a tanügyi bizottság egyik legkiválóbb tagja és a vallásoktatási iskolaszék elnöke. Mindez azonban csak kerete annak a nagyszabású tevékenységnek, melyet a Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesületnél több mint három évtizeden át folytatott. Az első magyar zsidó ügyvéd nagy látókörű férfiú volt, ki kultúrpolitikai szempontból is helyes irányba alakította a zsidóság boldogulásának ösvényét oly korszakban, amikor — amint ezt már fentebb vázoltuk — az emancipáció hatása alatt a zsidóság jelentős része hirtelen megszabadulni akart a zsidó tradícióktól, törekvésektől, intézményektől. Amidőn dr. Schönberg elnökké választatott, már 17 éven át mint ügyész és alelnök működött, a legnagyobb önzetlenséggel, páratlanul lelkes munkával és áldozatkészséggel szolgálva az egyletet. Megérezte, hogy erre most különösen nagy kulturfeladat hárul, legfőképpen az iparos értelmiség nevelésével, a minőség fokozásával, mert rátérmettség nélkül a zsidó kéz érvényesülése nincs biztosítva. Mindenekelőtt fontosnak tartotta az egylet jogi helyzetének biztosítását, az ügykezelés megmagyarosítását, úgy nyelvben, mint szellemben és hazafias érzésben. Ennek megfelelően nyerte el a”magyar izr. kézmű- és földművelési egylet” címet, mely egyben kifejezte azt is, hogy ezentúl nemcsak a főváros, hanem az egész ország zsidóságát kívánja szolgálni. Ezután az anyagi alap biztosítása következett, elsősorban az erősen leapadt taglétszám emelésével. O maga járt elől jó példával azzal, hogy összeköttetéseit e cél érdekében felhasználta. De más tekintetben is gondoskodás történt a pénzügyi eszközök előteremtésére. Az egyleti iskola megszüntetése miatt a kulturális munka folytonosságáról gondoskodni kellett. Kapcsolatot teremtett az orsz. iparegyesület által létesített ipariskola kiváló igazgatójával: dr. Szabóky Adolffal, aki készséggel vállalta az egyleti növendékek felvételét. Nemcsak a szakoktatásban mutatkozott haladás ez iskolánál, de az iparegyesület tekintélyével a mestereknél biztosította az iskoláztatást a tanoncok elengedésével. Viszont az egylet terhet vállalt az iskola fenntartásához és évi 200 forint hozzájárulásra kötelezte magát. A rajziskola színvonala úgy az új megfelelőbb elhelyezéssel, mint a tanítás tökéletesítésével fejlesztetett. Ezt szolgálta az administrativ 43
