Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
II. Az áttörés (1842-1849)
zoló orvosi igazolvány. A szociális helyzet kipuhatolása jelentős feladat volt. Rövidesen megszervezték a műhelyek látogatását a kijelölt műhelyi felügyelők által. A segélyezés a felszabadulás utáni időre is terjedt. Kronberger Zsigmond szappanoslegény részesül elsőnek önállósítási segélyben. Ugyanez évben Bichler Simonnak Bécsben akadémiai festővé való kiképeztetéséhez havi segélyt szavazott meg a vezetőség. Egyébként Bécsben elhelyezett más növendékek segélyezését is vállalta az egylet. A segélyezésen kívül a vallásos nevelés és szellemi képzés is előtérbe helyeztetett. A hitoktatás már 1843-ban megindult. A hitközség tanítói nemes készséggel díjtalanul vállalkoztak e feladatra, név szerint: Klaber Arnold, Koref Hermann, Kohn Salamon, Rosenzweig Salamon, Treuer Dániel, kiket az egylet tiszteletbeli választmányi tagokká választott meg. Érdekes az 1843. február 8-iki határozat, mely szerint Chorin aradi rabbi megkérendő, hogy a zsidóság javára fennállott régi törvényekről az egyletnek nyújtson felvilágosítást. Továbbá: az 1844. január 30- iki ülésen szóba hozatott, hogy Lőw Schwáb rabbi egyik templomi szónoklatában sokan az egylet működésének kárhoztatását értelmezték. Ezzel kapcsolatban kihangsúlyozták az egylet működésének vallásos szellemű irányát és az egylet ama törekvését, hogy a növendékék ne csak kézművesekké, hanem jó zsidókká is neveltessenek és ily irányban a rabbi küldöttség által felvilágosítandó. A felvétel kellékeit újból és újból szabályozták és immár az iskolázottság is a kellékek közé tartozott, megkövetelve legalább az elemi iskola második osztályának elvégzését. Az itt tapasztalható nagy elmaradottság indította a vezetőséget arra, hogy már 1843-ban iskolát létesítsen, melyben a hittanon kívül az elemi tárgyakból is oktatást nyerhessenek a növendékek. Ezután már a felszabadulásnál joggal követelhette az egylet az írás-olvasásban való jártasságot. Az egyleti iskola működése kezdetben sok nehézséggel járt és a vezetőség erélylyel, megfelelő ellenőrzéssel és ösztöndíjakkal való buzdítással tudta csak a helyzetet megjavítani. d. a földművesképzés megindítása. Már az egylet születésénél megindul a földművesképzés iránti törekvés. Ám a műhelyt könnyebb volt megtalálni, mint a földet, melynél a munka megkedvelése és megtanulására lehetőség nyílt volna. És 27
