Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

XI. A szanálás évtizede (1930-1939)

tározták kitüntetésre való felterjesztését. A másik, hogy az Országos Magyar Kertészeti Egyesület kertgazdasági szakosztálya vitéz Szász Nándor, a földművelésügyi minisztérium gazdasági előadója emléké­­re 1929-ben alapított és a múlt évben először kiadott emlékérmet egyhangúlag az egyesület főkertészének: Izsák Károlynak ítélte és nyújtotta át a díszülés keretében. Az igazgató-választmányba két nagy érték kapcsolódott be: Komját Ernő és Szántó Jenő. Komját Ernő a tanügyi bizottsági ülésen javaslatot tett a vallási életre vonat­­kozólag és a felruházás előkészítésének tárgyalásánál példát mutatott azzal, hogy tíz növendék felruházását elvállalta, mikor pedig a tagak­­cióról volt szó, javasolta, hogy minden választmányi tag 5 tag meg­­szerzését vállalja, s önmagát 50 tag megszerzésére kötelezte. Szántó Jenő nagy segítséget nyújtott több üzemi és háztartási cikk megszer­­zéséhez. Figyelembe véve, hogy a növendékek felvételénél a vidék aránytalanul nagyobb mérvben veszi igénybe az egyesület intézmé­­nyeit, mint a főváros zsidósága, Reich Samu a vidék megszólaltatását kívánja. Mivel ehhez elnök az Országos Iroda támogatását is meg­­nyerte, felkérte dr. Friedmann Ignácot, hogy álljon a mozgalom élére és vezetésével egy bizottságot delegált. A vidéki tagok szerzésénél Neumann Sándor Pécsről, tejfeldolgozó üzem tulajdonos — ki az egyesület egykori földművesnövendéke volt — fejtett ki lelkes és ered­­ményes tevékenységet, továbbá nagyecséri Kanitz Dezső Egerben és dr. Bernstein Béla főrabbi Nyíregyházán. Az iparos képző ágnál 20 növendék szabadult fel. A gazdálkodás annyira óvatos volt, hogy a költségvetési év veszteség nélkül zárult, viszont Gálosi József sajnálattal állapította meg, hogy az otthon bel­­ső és külső tatarozására áldozni nem lehetett. Érthető, hogy dr. Na­­ményi Ernő bírálta a tanoncotthoni hálószobák elhagyatottságát, mely állapotban — szerinte — a tanoncotthont fenntartani nem lehet és melyre dr. Deutsch Ernő megállapította, hogy nem a hygénia, ha­­nem az esztétika rovására állnak fenn ezek az állapotok. Egy négyta­­gú bizottság vizsgálta meg az ügyet és a legközelebbi ülésen dr. Naményi legfontosabbnak a padlózat rendbehozatalát, továbbá a szekrények és pokrócok pódását tartotta. Ez évben elkészült és élet­­belépett az új rendtartási szabályzat. Az ipartestületekhez kérdést in­­téztek a szakmákra vonatkozólag és a beérkezett szakvéleményekkel is alátámasztották az ajánlandó szakmákat. A tanfolyamon személyi változás történt azzal, hogy dr. Fazekas István lemondott az egész-168

Next

/
Oldalképek
Tartalom