Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)

Bevezető Források a magyar zsidó kulturális örökségről 1945-1960

Grünvald Fülöp eltávolítása után az újonnan létrehozott Zsidó Levéltár részére. Ezek egyike a jánoshalmi hevra kadisa jegyzőkönyve. Scheiber 1951 októberében levelet írt Schmelzer Salamonnak Jánoshalmára, melyben a Múzeum számára kérte a szerencsésen megmaradt, illusztrált jánoshalmi hevra kadisa könyvet. Tekintélyének kőszönhetően a könyv még abban a hónapban Pestre érkezett, s novemberben már a múzeum akkori igazgatója, Grünvald Fülöp is megköszönhette a gyűjteménybe került darabot.44 45 A tárgyak és iratok mellett Scheiber a közösségek történetére, a legrégibb sírkövekre, emlékekre vonatkozó információkat is gyűjtötte, melyek talán előtanulmányok lehettek a tervezett ״hitközségi monográfiák” sorozathoz. Minden településnél feltüntették, hogy mi történt a közösséggel a holokauszt során, illetve azt megelőzően, pl. a fehérterror vérengzései esetén (Tab, Celldömölk). A szöveg emellett kiváló forrás a vidéki hitközségek 1945-öt követő állapotára is, hiszen mindenhol felsorolják, hogy hányán, milyen körülmények között élnek a településen. Az irat belső felhasználásra készült, s olyan információkat is találunk benne, melyek az ötvenes évek diktatórikus légkörében nem voltak veszélytelenek. Említik a hőgyészi hitoktatót, aki nyárra magához vette és a zsidó vallás alapjaira tanította a környékbeli településekről a zsidó gyerekeket. Mindezt azokban az években, amikor például a budapesti Kazinczy utcai ortodox zsidó iskola vallástanárai közül többeket ítéltek börtönbüntetésre.43

A helyi zsidó közösségek bizonytalan helyzetére utalhat, hogy több esetben (Sümeg, Flőgyész) nem tudták pontosan, hogy államosították-e a zsinagógát, vagy sem.

A nagyon alapos felmérést a Rabbiképzőn tanuló Schmelzer Kornél46 és barátja, a világi egyetemen tanuló Löwinger István készítette. Útjuk végeztével beszámolójuk publikus részét három folytatásban közölték a zsidó felekezeti lap, az Új Elet hasábjain. A publikációval kapcsolatban 2009-ben Arye Kendi az alábbi megjegyzést tette:

44 A levelezést közli: Kurcz Ferenc, Zádor Ede: Jánoshalma zsidóságának története 1750— tői. Ismertető és dokumentációs gyűjtemény. Budapest: Hósáná Jánoshalmi Zsidók Egyesülete, 2002. 108—109.

45 Lásd.: Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, V. 116663 Groszberg Ervin vizsgálati dossziéja, és Bácskái Sándor: A második nap. In: Múlt és Jövő, 2003. 3.

46 Menachem Schmelzer, a new yorki Jewish Theological Seminary könyvtárosa, számos héber könyvészetről szóló könyv tudós szerzője, a Scheiber Sándor díj 2010-es kitüntetettje.

22