Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Jeruzsálem: anno 1900-1930 (Kohn gyűjtemény képeslapjai) - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek (Budapest, 1999)
tértek át a 140 x QO mm-es formára. A ma általános 148 x 105 mm-es méret lQ25-tol érvényes. ❖ 1870—1875 között egy azóta mindennapossá vált újdonság jelent meg Európában, a képes levelezőlap. Ezeknek egyik oldala maradt továbbra is a cím2éso Idái, a másik oldalon van a kép. Később a kép általában az oldal 2/3 részét foglalta el, e mellé, az üres helyre lehetett írni az üdvözlő sorokat, de hosszabb közlésekre nem volt mód. A kép mellé gyakran már a kiadók is ráírták, hogy milyen alkalombó Ik üldik a lapot. A zsidó képeslapoknál legáltalánosabb a Sana Tova, azaz Boldog új évet! felirat, de gyakran hosszabb jókívánságok is olvashatók a képek mellett. A századfordulótól jelent meg a képeslapok címzésoldalának a megosztása: egy függőleges vonallal kettéosztották a felületet, ennek egyik felére a címzés, a másikra pedig a szöveg kerül. A másik oldalt teljes egészében a kép foglalta el. ❖ A Magyar Királyi Posta 1 904-től engedélyezte ezt az eljárást, de ekkortól készültek így a német képeslapok is. *:• Magyarországon csak a millenniumi kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg az első magyar kiadású képeslapsorozat, addig a Monarchia látta el képeslapokkal hazánkat. Az első képeslapok városképeket, híres történeti személyiségeket és Magyarország nevezetességeit ábrázolták. Hamarosan megjelentek az alkalmi képes levelezőlapok is, amelyeket egy-egy ünnep, jeles esemény alkalmával küldtek eleink. ❖ Az új műalkotások gyűjtése is hamarosan megindult, 1899-b en jött létre a magyarországi képeslapgyűjtők első egyesülete, a Hungária, és az új ״sport”gyors meghonosodását és népszerűségét jelzi, hogy a századfordulón már több mint 2 000 taggal rendelkezett. A divat elsősorban a tájképek, városképek, festménymásolatok gyűjtését diktálta. Ezek az első képeslapok még zömmel a korszak jelentős grafikusainak munkái voltak, a képeslapokon viszonylag lassan hódított a korszak másik népszerű újdonsága, a fotó. ❖ A magyarországi polgárosult, asszimilálódott városi zsidóság szintén szívesen írt képeslapot, és az igények kielégítésére szakosodott kiadóvállalatok jöttek létre. E téren sokáig megmaradt az egységes piac a Monarchiában, hiszen a zsidóság alkalmai szinte ugyanolyan igényeket támasztottak Bécsben, mint Lembergben, Csernovit2ban vagy Budapesten. Az Osztrák—Magyar Monarchiában 1885-től engedélyezték, hogy magánosok is készíthessenek képes levelezőlapokat. A nagy kiadóvállalatok mellett vidéken általában papírkereskedők adták ki a város nevezetes épületeit ábrázoló képeslapokat. A legfontosabb alkalom, amikor képes lapot ״kellett" írni, rós hasána, azaz a zsidó újév volt. A képeslapok zöme újévi alkalmi üdvözlőlap, de természetesen itt is megjelentek a városképek, amelyeken a város — általáb an újonnan épített — impozáns zsinagógája látható. a pesti születésű Theodor Herz! volt. A nemzetközi cionista mozgalom, amelyet Herzl teremtett meg, a zsidóságot nemzetiségként fogta fel, és végső célként a zsidó nemzeti otthon megteremtésére törekedett az akkor még török kézen lévő Palesztina területén. •> A Magyarországi Cionista Szervezet 1903-ban alakult meg Pozsonyban. Ugyanebben az évben Budapesten is létrejött a Makkabea, a cionista egyetemi hallgatók egyesülete. A Makkabeából ágazott el 1913-ban a Kadima, az első magyar zsidó cserkészegyesület, és az egyetlen hazai zsidó sportegyesület, a Vívó és Atlétikai Club. A cionizmus eszméivel a ״hivatalos zsidóság" képviselői éles ellentétben álltak, ők továbbra is ״Mózes-vallású magyarok"-nak nevezték magukat, ezért Herzl Tivadar szülőhazájában a cionizmus eszméje csak lassan terjedt. ❖ A Monarchia másik fővárosában, Bécsben 1882 májusában alakult meg az első cionista szervezet, az Ahavath Zion. Az ortodoxok és a ״felvilágosult ” bécsi zsidók közötti ellentétek miatt a szervezet egy éven belül feloszlott. A nem ortodox tagok 1882-ben megalakították a zsidó egyetemi hallgatók szövetségét, a Kadimát. ❖ A ״Der Judenstaat " megjelenése után Bécs az európai cionizmus fellegvára lett, hiszen fiatal korában itt újságírás kodott Herzl 7 ivadar, és a cionista szervezet a bázeli kongresszuson (1897) megalapított számos intézményét telepítette Bécsbe. Pl. itt jelent meg a hivatalos lap, a Die Vélt, és itt volt a Keren Kajemet Leiszrael és az Action Committee központi irodája is. Herzl halála (1904) után Bécs elvesztette központi szerepét, a cionista intézmények Kölnbe költöztek. A XX. század első évtizedében a zsidó hitközségek az emancipációs és a recepciós törvények birtokában, a Monarchia utolsó békeéveiben különösebb megrázkódtatások nélkül élhették életüket, és egész sor kulturális, tudományos és jótékonysági intézményt működtettek. •> Az első világháborút követő békében feldarabolták az Osztrák—Magyar Monarchiát, helyén soknemzetiségű ״nemzetállamok " jöttek létre (magukban hordozva rengeteg későbbi konfliktust), és amelyekben a zsidóság helye és szerepe is kérdésessé vált. Vége szakadt a ״boldog békeidőknek". Képeslapok Magyarországon A kiegyezés évétől, 1867-től már forgalomban voltak a Monarchiában a ״Correspondenz-Karté -k, amit a magyar részek számára ״levelezési lap felirattal láttak el. Egyik oldalán a címzés és a Ferenc József portréjával ellátott bélyeg volt, másik oldalára lehetett rövi die vélkéket írni. Az első időkb en 122 x 85 mm méretűek voltak, később a párizsi Egyetemes Postakongresszuson (1878) ~ 7 ~
