Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Jeruzsálem: anno 1900-1930 (Kohn gyűjtemény képeslapjai) - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek (Budapest, 1999)
Leggyakoribbak Magyarországon is az újévi üdvözlőlapok. Szinte minden kiadó adott ki újévi lapot, és a megjelenített képek is igen nagy változatosságot mutatnak. Az újévi képeslapírás elterjedtségére utalhat, hogy a Magyar Királyi Posta is kiadott egy héber feliratos ״Sana Tová ”-t kívánó képeslapot. Ez a forma gyakori volt: figurális ábrázolások helyett a héber szöveg díszítőerejében bízva több olyan képeslappal is találkozunk, ahol különféle keretekben, esetleg nyitott könyvön (utalás az Élet és Halál könyvére, amelybe az Örökkévaló bejegyzi a neveket) jelenik meg a hagyományos újévi jókívánság: ״Jó évre írassál és pecsételtessél be!” ilyen könyves változatot adott ki Bíró A. és az ETE kiadóvállalat is. A keretek a korszak művészi irányvonalát követően általában szecessziós jegyeket mutatnak, és nemritkán a zsidó szimbólumo k — Júda oroszlánja, Dávid-csillag, korona — is szerepelnek benne (Bíró A., Gringlinger). •> Az újévi üdvözletek is tartalmazhatnak folklorisztikus elemeket, erre példa a Gringlinger cég Taslih-szertartást ábrázoló szép, grafikus újévi üdvözlőlapja. 1Q14 és 1Q18 között Európában emberemlékezet óta nem látott nagy háború zajlott. A hétköznapi élet részévé vált politika a képeslapokon és az újévi üdvözleteken is megjelent: katonaruhás és polgári öltözéket viselő férfiak fotójával díszített újévi üdvözletét adott ki G.J., a váci Katzburg Lipót pedig a központi hatalmak vezetőinek, Ferenc József osztrák és II. Vilmos német császár portréival a dott ki újévi jókívánságokat. Olyb á tűnhetett, mintha maga az uralkodó kívánt volna békés (győzelmes!) új évet a lojális zsidó alattvalóknak. ❖ Ezt a gondolatot követi Spatz Henrik képeslapja is, amely imaszöveget közöl a hazáért és a királyért. Másik képeslapja gyönyörű szecessziós keretbe foglalt kondoleálószöveg. A kü Iföldi k iadók képeslapjai között ilyennel sem találkoztunk. A Monarchia hadseregében nagy számban szerepeltek zsidó katonák, akik otthonuktól távol haltak meg, és a részvétnyilvánítás módja volt ilyenkor a képeslap. ❖ A nem alkalmi képeslapok között a legtöbb a város zsinagógáját, esetleg egy-egy jeles kántort ábrázol. A zsinagóga fotójának kiadása képeslapként olyan gyakori volt, hogy szinte minden település zsinagógáját ismerhetjük képeslapról is. Érdekesebb, amikor a települések más zsidó vonatkozású épületeit jelenítik meg, pl. a Schlesinger-féle gőzmalmot vagy a homonnai zsidó orvos házát. ❖ A néhány, palesztinai képet közlő kiadó mellett egyetlen magyar kiadású képeslap van a gyűjteményben, amelyik a zsidó nemzeti ideológiához kötődik: Sch varz Ignác kiadása, amelyen színes, rajzos Dávid-csillag-keretben kalapács és Boalé Cion felirat látható. A Kokn-gyujtemény A legjelentősebb magyarországi zsidó képeslapgyűjtemény — Kohn Vilmos négy albuma — a Magyar Zsidó Múzeumban maradt fenn. A gyűjtemény a Monarchia minden jelentős kiadóvállalatának képeslapjait tartalmazza, sőt az akkor még a Török Birodalomhoz tartozó izraeli városok képeslapjaiból is akad benne néhány. A gyűjtés a századfordulótól datálható, és kitartó szorgalommal tart az 1 Q20-as évekig. A reprezentatív, több mint 1500 darabot tartalmazó gyűjtemény alapján áttekinthetjük a Monarchia zsidóságának képeslapkínálatát. Koh n Vilmos pesti zsidó nagykereskedő volt, akinek ״hivatalból” foglalkoznia kellett a képeslapokkal. Gyűjteményének nagy része nem megírt képeslapok, hanem valószínűleg eredetileg is gyűjtésre szánt darabok. Vannak olyan darabok is a gyűjteményben, amelyeket, Kohn Vilmos gyűjtőszenvedélyét ismerve, ismerősei csak egyszerűen, szöveg nélkül feladtak számára, vagy a számukra elküldött képeslapokat adták át neki. A gyártók is igyekeztek egy idő után megmutatni legújabb termékeiket Kohn Vilmosnak, erre utal, hogy van egy színes, aranyozott medalionba foglalt, zsidó jelképeket ábrázoló sorozat, amelyek hátoldalán ״MUSTER" pecséttel találk 02unk. ❖ Koh n Vilmos gyűjteményét minden különösebb rendezés nélkül albumokba tette, majd fia az egész gyűjteményt az akkoriban épülő-fejlődő Magyar Zsidó Múzeumnak adományozta. Erről tanúskodik az a saját kezű bejegyzése, amely az első kötet belső címlapján található. A Zsidó Múzeumban a gyűjteményt lQ21-ben 1381 -es számon vették nyilvántartásba. Magyarországi zsidó képeslapok A gyűjtemény alapján áttekinthetjük a magyarországi zsidó képeslapkiadást is. Mennyiségben ugyan jóval elmarad a külföldi képeslapok mögött, de hazai ízekkel fűszerezi az összképet. A magyarországi zsidó képeslapok között megtalálhatjuk az összes, más országokban kiadott képeslaptípust. Vannak alkalmi képeslapok, amelyek elsősorban az ünnepekhez kötődnek. Pészahi képeslapsorozatot adott ki G. J. Budapesten, a lapokon 2-3-4 gyerek látható, kezében macesszal. A képek beállított, műtermi fotók alapján készültek. Jóm kipúri képeslap volt a Gringlinger budapesti cég által kiadott rajzos képeslap, amelyen egy kepórét csináló férfi látható. Érdekes, hogy a képeslapokat felhasználó városi, zömmel neológ zsidóság ezt a hászid-ortodox szertartást nem gyakorolta, sőt a neológ ra bbik gyakran elítélték. A gyűjteményben nagyon kevés a jóm kipúri képeslap, amit az ünnep szomorú komolysága is indokolhat. A külföldi képeslapokon általában csak egy kakas képe jelenik meg, a szertartás ábrázolása így a Gringlinger-féle képeslapon szinte egyedülállónak mondható. ~ 8 ~
