Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)

Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig

úgy cserélgették, mint a barmot. Lábán és nyakán megvasalva vitték országrólországra. Meztelen bocsájtották el a rabságból. A pozsonyi kamarához írt folyamodványában, melyben kéri, hogy adják vissza Belgrádban ajándékba kapott ezüst kardját, melyet a pozsonyi harmincados elkobzott, Istent hívja tanúságra, hogy a budai zsidó foglyok közt egyik se szenvedett annyit, mint ő.

A hitközség rabbiját, Vclskenázi Jakabot, családjával együtt Berlinbe hurcolták a brandenburgi katonák. Kiszabadulva a fogságból, Altonába vonult, ahol szemtanúja lehetett a tiszteletnek, mely Czevi fiát körülvette. Nem tudván leküzdeni a vágyat, hogy hánytatott életének hátralévő napjait a szentföldön fejezze be, Lengyelországon át Palesztinába vándorolt, ahol 73 éves korában követte hitvesét a sírba. Jeruzsálemben töltötte napjait sógora is, Juda, ki a visszafoglalást megelőző évben hagyta el Budát, 1687-ben újra fölkereste Európát, hogy beváltsa atyjának, Kóhén Efráim rabbinak adott ígéretét, hogy közzé fogja tenni irodalmi munkásx 160

sagat. 160

160 Büchler, i. m., 156-173.

72