Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig
Ötödik fejezet A török járom alatt a biblián nevelődött magyar énekszerzők kedvelt tárgya volt a magyar nemzet és a zsidó nép sorsának összehasonlítása. Farkas András A zsidó és magyar nemzetről szóló költeményét így kezdi:161 Jersze emlékezzönk az örök istennek Csudálatos nagy hatalmasságáról Melynek Scythiától régi magyarokat Jó Magyarországba olyan módon kihozá Ment régen kihozá a zsidó népeket Farahó királynak markából, ínségéből. A hegedősök a rokonvonásokat mindkettő szenvedésében, országuk, függetlenségük elvesztésében, az ellenség önkényének való kiszolgáltatásában fedezték fel. A verselők írásain szomorúan húzódik végig a Siralmak könyvének fajdalma az idegenek uralma fölött, mely a szabadsággal együtt elszedte mindazt, ami drága, szent, a boldog élet föltétele volt. Mialatt a jelen keservei közt a múlt fényes emlékén csüngött könnyes szemük, lelkűk nem akart s nem tudott beletörődni, hogy a letiport nemzet szerencsétlensége állandó lesz. A próféták bánatos, elsimító szavaiból erőt merítve, meg voltak győződve, hogy a négy folyó mentén, a rónatájon, a Kárpátok alján is előbb-utóbb beteljesül hasonlója annak, amivel a zsidóság reményeinek ébrentartója bíztatta valaha legyűrt zaklatott véreit, hogy Isten Cion pusztaságát megint kertté varázsolja, s újra ,,Vígság és öröm találtatik benne, hálaszó s dalnak hangja.” A biblia elbeszélései nyomán párhuzamot vontak a két sanyargatott nép — az okiratok állandóan Natio vagy Gens Judaicá-nak nevezik a zsidóságot — közt, egyben a szentírás némely alakját példáknak válogatták ki, hogy velük kitartásra, lelki felegyenesedésre serkentsék az elnyomott magyarokat. A jólétéből kiforgatott, a fölötte igen megpróbált Jób, ki viszontagságai között állhatatos maradt hitében, Tolnai Györgyben akadt megéneklőre, ki a nagy tűrő históriáját az okból tárta fel, hogy: 161 Szilády Áron, Régi magyar költők tára II. 13-24. Herzog Manó, A biblia befolyása a magyar irodalomra a XVI. és XVII. században. 29., Heller Bernát, Zrínyi Miklós a költő. 73
