Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében
tületünk a szervezeti szabályzatra hivatkozva elutasította rendes hallgatóként történő felvételét. ”105 Az idézet azon túl, hogy kétséget kizáróan bizonyítja a fenti megállapítás helyén valóságát, egyúttal igazolja a tanári kar határozott nácizmus ellenességét is. Dobray nem jegyezte fel, hogy a döntés a szervezeti szabályzat melyik előírására alapozva született meg. A párttagság, mint felvételt kizáró ok ugyanis nem szerepel a szabályzat egyik idevágó pontjában sem. Ez még inkább egyértelművé teszi, hogy a tanári testület, olyan - vélelmezhetően - példa és precedens értékű döntést kívánt hozni, amely politikai nézeteinek hű tükörképét adhatja. 4. A m. kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (1943/44-1944/45. tanév) és felvételi rendszere A m. kir. Kertészeti Akadémia szinte még sem kezdte működését, amikor már a tanári kar a továbbfejlesztés, vagyis a főiskolává nyilvánítás gondolatával kezdett foglalkozni. Szándékukat ezúttal igen rövid idő alatt sikerült megvalósítani. Hiszen fennállása ötödik tanévétől (1943/44. tanév), a m. kir. Kertészeti Akadémia m. kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven folytathatta tovább működését. Ezzel egyesítve egy új felsőoktatási intézményben a mindeddig külön működő felsőfokú kertész- és szőlészképzést. A m. kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola felvételi szabályai két igen lényeges és tragikus pontban tértek el a m. kir. Kertészeti Akadémián alkalmazottaktól. Mindkettő jelezte, hogy a felvételi rendszer sem lehet mentes a világban és az országban egyaránt zajló politikai változásoktól. Az egyik (a kevésbé tragikus) változás, hogy a felvételre jelentkezőktől előfeltételként megkövetelték a nemzethüség igazolását. A másik (az igen tragikus) változást a felvételizők származási és vallási hovatartozásának hiteles igazolása jelentette. Ezt a megkötést már a hatályos három ún. zsidótörvény miatt kellett a szabályzatba beiktatni. A törvények egyikét szám szerint a 3. zsidótörvényt (1941: XV. te.) meg is nevezi a Főiskola tanulmányi szabályzata 2. §.: „Nem köteles az említett okiratok bemutatására az a jelentkező, aki az izraelita hitfelekezet tagja, vagy aki kérvényében kijelenti, hogy az 1941: XV. t-c. 9. §-ának értelmében őt zsidónak kell tekinteni. ”106 105 Ld.: Dobray Endre: i.m. 288. p. 106 A m. kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanulmányi Szabályzata Bp., 1944. 4. p. 2. § második bekezdés. (Őrzési hely: BCE EFKL 50/b 2. doboz). 56
