Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében
érintkezésben tanító előzékenységgel simulhassanak bele a nagy társadalomba. ”69 Visszatérve az 1907/08. tanévtől életbe lépő módosításokra eddig a Tanintézetbe történő felvételhez, mint fentebb említettük 2 év kertészetben történő fizikai munkavégzést írtak elő. Ennek megtörténtét a jelentkezőnek igazolnia kellett. Az előképzettség felemelésével egy időben a gyakorlati előképzettségül megkívánt munkavégzés időtartamát 1907/08- tól 1 évre csökkentették. Az elméleti előképzettség szintjének felemelése egyértelműen oktatás színvonalának emelését eredményezték. Igaz ez annak dacára is, hogy, amint azt Jeszenszky Árpád ezekről az évekről emlékiratában feljegyezte: „Abban az időben kevesen jelentkeztek a tanintézetbe. Ennek oka az volt, hogy a tanintézet képesítés (műkertészi oklevél) a középiskolai érettségivel nem volt egyenértékű. "70 71 A 19. század utolsó éveiben és a 20. század első évtizedében - úgy a kertészeti szakoktatás, mint az egész magyar közép- és felsőoktatás terén - vitathatatlanul az egyik legjelentősebb és legösszetettebb problémát az intézmények minél szélesebb körének nők előtti megnyitása jelentette. A hazai oktatás intézményekbe női hallgatók felvételének engedélyezése igen heves vitákhoz vezetett nemcsak az egyes intézmények tanári karán belül, hanem olykor az intézmények és főhatóságuk és természetesen az intézmények és a felvételüket kérő nők között. A kérdés problémaként való jelentkezése és rendezése természetesen nem tekinthető csupán „magyar felsőoktatási belügynek”, hanem szervesen illeszkedik a nők egyenjogúsításáért a 19-20. század fordulóján folytatott nemzetközi küzdelembe. A m, kir. Kertészeti Tanintézet éppúgy, ahogyan más hazai oktatási intézmény nők előtti megnyitása is több lépcsőben zajló folyamat eredménye volt. A m. kir. Kertészeti Tanintézetben az alapítástól kezdődően évente rendeztek ismertteljesztő időszakos tanfolyamokat. Ezek közül első nők, nevezetesen tanítónők számára meghirdetett időszakos tanfolyam az 1907-ben tartott két hetes kertészeti és gyümölcstermesztési tanfo71 lyam volt. 69 Czapáry Bertalan: Felsőbb kertészeti oktatás. A Kert. 1914. XX. évf. 11. hó (462. sz.) 364. p. 70 Jeszenszky Árpád: A magyar kertészet története, ahogyan megéltem, [k. n], Bp., 1995. 17. p. 71 Ld. Évkönyv: 18-19. p. 46
