Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében
Ezt követően: „1914. április hónapjában merült fel első ízben, konkrét formában (a Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége beadványa kapcsán) az a régóta hangoztatott kívánság, hogy a Tanintézet, nők előtti is megnyittassék. ” - olvasható a fentebb már idézett 1919-es évkönyvben.72 A m. kir. Kertészeti Tanintézet tanártestülete azonban ekkor még - ismét az évkönyv sorait idézzük - „...elutasító álláspontra helyezkedett, mert a koedukációt tanulóink korában veszedelmesnek tartotta. ” 73 Alig több mint egy esztendő múlva - igaz, hogy a Tanintézet főhatósága, a m. kir. Földművelésügyi Minisztérium engedélyével - a fővárosi önálló női kertészeti tanfolyam előadásai a Tanintézet helységeiben, gyakorlatai pedig a Tanintézet gyakorló területén tartathattak meg, egészen addig, „...amíg a főváros anyagi pénzügyi helyzete megengedi, hogy ez intézménynek külön hajlékot emelhessen. ”74 A főhatóság tekintélye és feltehetően a székesfővárossal fenntartandó jó kapcsolatok szükséges volta úgy tűnik „elaltatta” a koedukáció vesze- delmességétől tartó tanári kar egy évvel korábbi aggodalmait. A tanfolyam befogadásának engedélyezése a későbbiekben nagyjelentőségű lépésnek bizonyult a Tanintézetnek a nők előtti is megnyitása szempontjából. Ugyanis, 1917, szeptember 14-én a tanártestület határozatot hozott, amelyben támogatólag terjesztette fel a m. kir. Földművelés- ügyi Minisztérium felé, két a fővárosi önálló női kertészeti tanfolyamot végzett két nőhallgató beadványát, amelyben azt kérték, hogy rendkívüli hallgatóként a Kertészeti Tanintézetben tanulhassanak tovább. A határozat közvetlen előzménye az volt, hogy Dr. Schilberszky Károly75 tanintézeti rendes tanár (a tanári kar egyik legtekintélyesebb tagja), az 1917. szeptember 14-i rendes tanári értekezleten indítványban kérte a tanári értekezletet, foglakozzon a székesfővárosi női kertészeti tanfolyamon végzettek azon kérésével, hogy engedélyezzék részükre a kertészeti tanintézeti előadások látogatását. Schilberszky nemcsak azt indítványozta, 72 Évkönyv: 26. p. 73 Ld.: uo. 74 Évkönyv: 27. p. 75 Schilberszky Károly (Buda, 1863. november 26.-Budapest, 1965. szeptember 10.) botanikus, növénypatológus, egyetemi tanár. Bölcsészdoktor (1893). A m. kir. Kertészeti Tanintézet rendes tanára (1894-1926). A Pesti Kir. Magyar Tudományegyetem (1904- től), a Kir. József Műegyetem (1911-től) és Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar (1923-tól) egyetemi magántanára. A) Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdasági Osztályán előbb a növénykórtan helyettes (1926), majd nyilvános rendes tanára. 47
