Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években

mint korábban - is visszaéltek politikai kapcsolataikkal. így vált lehetségessé az olyan felvételi számok elérése, amelyekről Tóth Károly dékánhelyettes az Általános Orvostudományi Kar 1960. október 28-i I. rendes tanácsülésén, valamint Földes József dékánhelyettes az 1961. október 10-i I. rendes kari ülésen beszámolt.

munkás

paraszt

értelmiségi

_______

a

lkalmazott

egyé

b

összesen

1960

Létszám

57

25

60

18

6

166

Arány

34,3

15,1

36,1

10,8

3,6

100

Átlagos

pontszám

20

20

22

21

22

21

1961

Létszám

63

23

64

32

13

201

Arány

31,3

11,4

31,8

15,9

6,5

100

Átlagos

pontszám

19

19

21

22

23

20

Az Általános Orvostudományi Kar 1960 és 1961 között felvett I. éves hallgatóinak adatai3 4

A táblázat szemléletesen mutatja meg, hogy a rendszer által kedvezményezett társadalmi rétegek - a felvételi rendszer által számukra nyújtott többletpontok ellenére is - átlagosan 15-20%-kal alacsonyabb átlagos pontszámmal jutottak be az egyetemre, mint a kevésbé preferált vagy egyenesen tiltott (értelmiségi, alkalmazott vagy egyéb) kategóriába sorolt jelöltek.

9. A felvételin alkalmazott politikai szempontok tanulmányi következményei

Az egyetemi felvételi eljárásban - mint láttuk - már 1945-től kezdődően egyre kevésbé ajelöltek tanulmányi felkészültsége és a felsőoktatás által megkövetelt készségei játszottak meghatározó szerepet, ezek helyett mindinkább a jelölt társadalmi hovatartozása és feltételezett politikai álláspolitikai állásfoglalása. Ennek következtében országos viszonylatban megállapítható, hogy minél magasabb a felvett munkás-paraszt származá- 374

374 139/1960-61. és 74/1961-62. SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve)

193