Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években

kell törekedni, hogy a régi nagyüzemi munkások gyermekei nagyobb számban nyerjenek felvételt az egyetemekre. A munkás- és paraszt származású hallgatók után, azonos feltételek mellett az értelmiségi származá- súakat kell előnyben részesíteni. Viszont a kirekesztés politikáját kell folytatni a deklasszált és jelenleg is tőkés szülők gyermekeivel szemben. A felvételre jelentkezőktől pedig meg kell követelni az állampolgári lojalitást és a Népköztársaság iránti feltétlen hűséget. Fokozatosan át kell térni arra, hogy az érettségizett fiatalok legalább egy évig ipari nagyüzemekben vagy a mezőgazdaság szocialista szektorában végezzenek termelőmunkát s csak azután nyerjenek felvételt az egyetemekre.371 Már a folyó évben is az egyetemi felvételeknél előnyben kell részesíteni azokat a hallgatókat, akik egy évet termelőmunkával töltöttek el. Elő kell segíteni, hogy különböző üzemek és intézmények külön tanulmányi ösztöndíjakat alapíthassanak. Kimondja a határozat azt, hogy a pedagógiai és a jogi pálya sajátos feladatira való tekintettel arra kell törekedni, hogy ezekre a karokra csak politikailag öntudatos, materialista világnézetű fiatalok nyerjenek felvételt.”372

A munkás- és parasztszármazású hallgatók továbbtanulási arányának növelése érdekében az ötvenes évek elején már alkalmazott módszerekhez folyamodtak: csökkentették az érettségi súlyát, s ezzel a középiskolában megszerezhető tudás szelekciós erejét. A kitűnő érettségiért a korábbi 5 helyett már csak 3 pont járt, ugyanakkor a középiskola után végzett fizikai munkáért is plusz pont járt, hogy javítsák a termelő munkából érkező fiatalok esélyeit. Az egyetemi felvételik sajátos politikai szempontjaira a befolyásos politikusok támogatása által elérhető előnyökre jó példa a Szegedi Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának iratai között található 1962 nyári levélváltás Ortutay Gyula az ELTE rektora és Petri Gábor a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora között, ebben Ortutay politikai befolyását latba vetve folytat - a korabeli fórumokon oly sokat hangoztatott szakmai szempontokat látványosan megsértve - protekciót egy közeli ismerőse fiának egyetemre kerülése érdekében.373 E példa azt mutatja, hogy befolyásos közbenjárók nemcsak a Horthy-korszakban, hanem a II. világháborút követő évtizedekben - ekkor talán még inkább,

tézmény vezetőjének. 620/1958-59. SZOTE Rektori Hivatalának iratai (SZTE Szaklevéltára)

371 E kérdéskörrel kapcsolatban tanulságos vita alakult ki az Általános Orvostudományi Kar 1959. december 22-i III. rendes kari ülésén. 240/1959-60. SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve)

372 834/1957-58. SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve)

373 385/1961-62. SZOTE Rektori Hivatalának iratai (SZTE Szaklevéltára)

192