Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években
en,336 végül az Orvostudományi Kari Felvételi Bizottság augusztus 23-i határozata szerint a felvételi vizsgát az idő rövidsége és a gazdasági nehézségek miatt megtartani nem lehet, azonban a jövőre ezt fenntartani óhajtják.337 Az Orvostudományi Kari Felvételi Bizottság 1946. szeptember 2-i ülésén elfogadott helyi szabályozás szerint a jeles és kitüntetéses érettek felvétele minden más körülményre való tekintet nélkül megtörténik. Akik deportálva vagy hadifogságban voltak felvételnél előnyben részesülnek; akiknek ugyanezen oknál fogva középiskolai eredménye elégséges, - miután egy év alatt több év tananyagát kellett pótolniuk - méltányos elbírálását kapnak. Kisbirtokosok, zsellérek, munkások és kisiparosok gyermekei gyengébb tanulmányi eredményeinek lebírálásánál figyelembe veszik azt a körülményt, hogy alacsonyabb életszínvonaluk miatt tanulmányaik folytatásánál hátrányos helyzetben voltak. Kívánatos, hogy a munkás és földműves gyermekek száma növekedjék, s így az elégséges érettek közül elsősorban ezek kérvényét veszi a bizottság figyelembe. Orvosok gyermekeit lehetőleg a bizottság felvételre ajánlja. Legutolsó szempontként előnyben részesítik továbbá a Szegeden és környékén lakókat a távolabbi vidéken és más egyetemek környékéhez tartozókkal szemben.338 5. Az 1947. évi felvételek Az 1947. március 28-i VII. rendes kari ülésen az egyetemi felvételi vizsgálatával kapcsolatban Puijesz Béla előadta, hogy a kari bizottság külsős szakértők bevonásával szeretné bővíteni az érettségi vizsgán jelenlévő ta336 Issekutz Béla megemlítette, hogy kétféle vizsga lehetősége áll fenn, az egyik tervezet szerint kémiából-flzikából, matematikából és valamilyen idegen nyelvből kell a felveendők tájékozottságát megvizsgálni, a másik tervezet értelmében csak általános intelligencia vizsga történik a felvételi vizsga alkalmával. Purjesz Béla megemlítette, hogy a Köznevelési Tanács tervezete értelmében két éven belül a tudományegyetemek minden fakultásán kötelező lesz a felvételi vizsga. Véleménye szerint a felvételi vizsgát egyetem- legesen kell előírni, tehát a középiskolai tanulmányi eredménytől függetlenül mindenki számára és a leghelyesebb, ha az az általános intelligencia megítélésére szorítkozik. Dávid tanár kívánatosnak tartja, hogy a vizsgálat írásban történjék úgy, hogy az elbírálók ne is tudják, hogy kinek az írásbeli válaszát bírálják el, hanem az csak szám alapján történjék és csak döntés után tudják meg a szám alapján a felvételre pályázó nevét. Ez az eljárás elejét veszi minden illetéktelen közbenjárásnak. 1081/1945-46. (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve) 337 „Az értekezlet arra a következtetésre jutott, hogy az idő rövidsége miatt felvételi vizsgát tartani nem lehet, hiszen a diákok kiértesítése sem juthat el idejében, viszont a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel a jelentkezőket esetleges felesleges kiadásokra sem lehet kényszeríteni.” (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve) 338 1100/1946-47. (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve) 181
