Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években

nárokat, valamint 339 beszámolt arról is, hogy az orvosi kart illetően az érettségin túlmenően a következő javaslatai vannak: „Tekintettel a nagyszámú orvoskari hallgatóság lehetetlen kiképzésére, a bizottság azt javasolja, hogy minden egyetemre az orvostanhallgatók zárt száma állapíttassák meg, a munkahelyeknek megfelelően.” Előterjesztését pedig a kar elfogadta 340 E szépen megfogalmazott fennkölt elvek ellenére az 1947. augusztus 29-i I. rendkívüli kari ülésen úgy döntenek, hogy „Tekintettel arra, hogy más vidéki egyetemek sem tartanak felvételi vizsgát, a bizottság felvételi vizsga megtartását elejtette.”341 A felvételi szelekció elvei - az előző éviekhez hasonlóan - csak részben tanulmányi szempontok, emellett szerepet kap a társadalmi helyzet és a földrajzi távolság is. A szegedi vagy Szeged környéki jelentkezők közül felveszik mindazokat, akik kitűnősen vagy jelesen érettek, akkor is, ha okmányaikat nem eredetiben nyújtották be. A munkások, parasztok, valamint az orvosok és gyógyszerészek gyermekeit előnyben részesítik.

Az egyetemi felvételekben megnyilvánuló politikai befolyást jól mutatja a kari felvételi bizottságok általános összetétele: a dékán, a tantestület képviseletében egy tanár, mellette a párt képviselője, a DISZ képviselője, valamint a minisztérium megbízottja, vagyis tekintettel a dékán párt általi kinevezésére, valamint a párt, a DISZ és a minisztérium képviselőjére, kijelenthető, hogy a felvételi bizottságokban a politikai jelöltek dönthettek a jelentkezők felkészültségével kapcsolatos, elsőrangúan szakmainak tekinthető kérdésben. Már ez az összetétel is mutatja, hogy e felvételi bizottságok nevükkel ellentétben nem a jelentkezők tanulmányi felkészültsége és szakmai alkalmassága, rátermettsége alapján hoztak döntést. A szegedi orvosi felvételek ügyében pedig különösen is tetten érhető a közvetlen minisztériumi befolyás. Az orvosi kar 1947. szeptember 5-i II. rendkívüli ülésén elnök bejelentette, hogy „az elmúlt napokban

339 Purjesz Béla szerint az érettségi vizsgálat megtartandó, mert a gimnáziumi ismeretek összefoglalását, illetve egy jelentős részének egységben való látását jelenti. Azonban a bizottság azon állásponton van, hogy az érettségi vizsgálat az eddigi szokásoktól eltérően a francia baccalaureatusnak megfelelően hajtassák végre, vagyis a vizsgáztató bizottságban a kebelbeli tanárokon kívül, más gimnáziumok tanárai és az egyetem delegáltjai is foglaljanak helyet. 700/1946-47. (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve)

340 Javaslatához hozzáteszi, hogy ezekben a zárt számokban az első egyetemi év végén, vagy szeptember 1-5. között a fizika-kémia-biológia lehallgatása után a francia egyetemeken dívó concours-vizsgák útján juthassanak be ezen tárgyak sikeres letétele után. Ez a vizsga egyszersmind próbatétele volna a vizsgázónak abban az irányban is, hogy az orvostudományhoz oly szükséges természettudományi tárgyak iránt milyen a fogékonysága. A versenyvizsgákra mondassék ki, hogy az csakis egyszer ismételhető meg, egy év múlva. 700/1946-47. (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve)

341 2/1947-48. (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve)

182