Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Varga Júlia: A felvételi rendszer változásai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1945-1963 között

Belőlük egy új, megbízható, népi gyökerű „kádergárdát” akartak kinevelni. Legalább akkora motivációt jelentett a régi értelmiséggel szembeni bizalmatlanság és ezért a származási megkülönböztetés másik célja az egykori kizsákmányolókkal szembeni negatív diszkrimináció volt. Azoknak a gyermekei, akiket osztályidegennek minősítettek, elvileg nem kerülhettek be az egyetemre. Néhány tucatnyian mégis minden évben megkezdhették felsőfokú tanulmányaikat, aminek oka az egyéni elbírálás és engedélyezés volt.241 Az új összetételű értelmiség megteremtése további eszközét az 1951-ben bevezetett levelező oktatás jelentette. Ez a forma nem kívánta meg a rendszeres - esti - óralátogatást. A munka melletti oktatás e funkciója ezekben az években meghatározó jellegű volt.291 292

A tervgazdaság rendszerének kiterjesztése a felsőoktatásra azzal járt, hogy a gazdaságpolitikai ciklusok változásai meghatározták a hallgatólétszám alakulását, ingadozását. Az 50-es évek elején az első ötéves terv felemelt előirányzatainak megfelelően az ELTE-n is nagyarányú mennyiségi fejlődésére került sor: 1950/51-től 1952/53-ig az Orosz Intézet hallgatóinak létszáma növekedett a legjobban, majdnem megkétszereződött (710—>1264), utána a természettudományi képzésben részt vevők száma 33%-al nőtt (2390—>3574), majd a bölcsészkar létszáma kisebb mértékben, mintegy 9%al nőtt. (1790—>1927). A jogi kar létszáma gyakorlatilag nem változott. (A hallgatói összlétszám meghaladta a 11.000 főt.)293

A párthatározatok minden felsőoktatási intézmény számára évről-évre meghatározták a keretszámokat és ezen belül a felveendő munkás-paraszt származású diákok arányát. Az ELT-n a felvételik során alkalmazott pozitív diszkrimináció következtében az 1949/50-es tanévben az első éves hallgatóknak több mint 50%-a már munkás-paraszt származású volt, az egyetemi Orosz Intézetben ennél is nagyobb arányt képviseltek. Nem minden karon sikerült viszont teljesíteni az előírt szociális arányt, pl. a Természettudományi Karon ez komoly nehézségeket okozott. Jól példázza ezt az a jelentés, amelyet a Tanulmányi Osztály vezetője terjesztett be a minisztériumba, beszámolva a Természettudományi Kar felvételiztető bizottságának tevékenységéről.

A tanulmányi osztályvezetők a minisztérium delegált emberei voltak, akik akár a dékáni döntéseket is felülbírálhatták. A dokumentumban a korszak politikai jellegű felvételiztetésének valamennyi jellemző momen291 Takács Róbert: Tisztelt VIII. kongresszus! Három levélíró a származási megkülönböztetés eltörléséről. In: Múltunk 2006/3. 258-259. p.

292 Ladányi Andor: A felsőoktatási felvételi rendszer történeti alakulása. 490. p.

293 Az ELTE története 2003. 336. p.

167