Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Varga Júlia: A felvételi rendszer változásai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1945-1963 között
2) A Rákosi-korszak felvételi rendszere (1948-1953) Az 1947-es választásokat követő kommunista hatalomátvétel után az MKP megkezdte a felsőoktatási rendszer politikai és ideológiai céloktól vezérelt átalakítását, közvetlen pártirányítás alá vonását. A felsőoktatási politikát - és ezen belül a felvételi rendszer alakulását - a kiépülő államszocialista rendszer politikai szempontjai (az osztálypolitika érvényesítése) és a tervgazdaság rendszerének a felsőoktatásra való kiterjesztése (a felvételi keretszámok alkalmazása) határozta meg. Az MKP 1948 júniusára kidolgozta az egyetemi reform alapelveit, amelynek fő mottója a vagyonos osztályok műveltségben monopóliumának megszüntetése volt. „Meg kell nyitni az egyetemek kapuit a munkásság és a parasztság számára, biztosítani azt, hogy ne csak esti tanfolyamokon tanuljanak, hanem fokozódó arányban a reguláris (nappali) egyetemi képzésben részesüljenek. E célból a fennálló, érettségin alapuló felvételi rendszer megváltoztatandó és helyébe az összes egyetemeken és karokon felvételi vizsga legyen bevezetve.“2*6 A tervezet párton belül végül azzal a módosítással került elfogadásra, hogy az érettségi, mint az egyetemi felvétel feltétele fenntartandó, kombinálva a felvételi vizsga bevezetésével. Ennek megfelelően 1948 júliusában kormányrendelet szabályozta az egyetemi felvételeket: a felvehető hallgatók létszámát évente a VKM határozta meg; a hallgatókat felvételi bizottság választotta ki; a felvételi vizsgán a jelentkező általános műveltségi fokáról, demokratikus magatartásáról és alkalmasságáról kellett meggyőződni. A bevezetett felvételi vizsga fő célkitűzése a hallgatók szociális összetételének radikális megváltoztatása, a munkás-paraszt származásúak arányának gyors ütemű növelése volt. Ezért a felvételi bizottságok elsődlegesen „káderezést” végeztek, szakmai jellegű felvételi vizsga nem volt.286 287 A karok felvételi bizottságaiban a minisztérium által delegált biztosok, a kar részéről a minisztérium által jóváhagyott tanárok, valamint a szak- szervezeti megbízottak ültek. Két évvel később, 1950/51-től a felvételi bizottságok tagjai - miniszteri rendelet szerint - a kar dékánja, a helyi párt- szervezet képviselője, a tanári kar egy tagja, a DISZ képviselője, a tanulmányi osztály vezetője és a VKM megbízottja. Az egyetemi hallgatóság szociális összetételének gyorsabb ütemű megváltoztatását segítette elő az 1948-ban létrehozott és hét évig fenntar286 Politikatörténeti Intézet Levéltára 274. fond 21/74 őe. 19-20. p. 287 Ladányi Andor: A felsőoktatási felvételi rendszer történeti alakulása. IN: Educatio 1995/3. 489. p. 165
