Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Varga Júlia: A felvételi rendszer változásai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1945-1963 között

karára 271 nőhallgató iratkozott be.281) Az 1946. évi XXII. te. a nőknek valamennyi felsőoktatási intézménybe való felvételét lehetővé tette, biztosítva ezzel teljes egyenjogúságukat az egyetemi oktatásban.

1946-ban azonban a létszám növekedése komoly gondokat, a képzés színvonalának csökkenését, túlzsúfoltságot okozott, így ismét felmerült a felvehető hallgatók korlátozásának kérdése. Az orvosi karon (600 hely) és a bölcsészeti kar vegyész (150 hely) és gyógyszerész (160 hely) szakán ún. zárt számot vezettek be, azaz korlátozták a hallgatók felvételét.282 1946 júliusában az egyetemi felvételek demokratizálása érdekében az addig kizárólag a középiskolai érettségin alapuló egyetemi felvételi rendszert megváltoztatva bevezetésre került a felvételi vizsga is, hogy azok számára, akik „önhibájukon kívül érettségit nem szereztek” biztosítsák a felsőfokú képzésben való részvétel lehetőségét. Ekkor még a hallgatói létszámot maguk az egyetemek állapították meg. Karonként felvételi bizottságok alakultak, amelyek a szükséghez képest felvételi vizsgát tarthattak. Ha a jelentkező nem rendelkezett érettségivel, akkor a felvételi vizsga eredményének és szociális helyzetének együttes mérlegelése alapján döntötték el felvételét.283

Az egyetem bölcsészkarának kari tanácsán a professzorok az „önhibánkívüliség” ismérveinek szabatos meghatározását óhajtották, és azt javasolták, hogy „a felvételért folyamodók okmányokkal támogatott életrajzot legyenek kötelesek benyújtani, melyben hitelt érdemlően bizonyítják, hogy az érettségi megszerzésében őket valóban szociális körülményeik akadályozták.” 84 Ilyen módon csak a legkiválóbb jelentkezőket szándékozott felvenni a kar. A hallgatóság társadalmi összetételében 1948-ig jelentős elmozdulás nem történt. A munkás és paraszt származású hallgatók aránya néhány százalékkel növekedett, de 1948-ra is csak 5%-át tette ki a hallgatóságnak.285 Ez össztársadalmi arányukhoz képest valóban alacsony volt.

281 A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 1943-44., az 1944-45. és az 1945-46.. tanévre. 191-207.

282 A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 1946-47. tanévre. 6. p.

283 Az ELTE története 2003. 310. p.

284 ELTE Levéltára, 8. Bölcsészettudományi Kar / a. Kari Tanácsjegyzőkönyvei 50. kötet 1946/47. 7-8. p.

285 Az ELTE története 2003. 310. p.

164