Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kissné Bognár Krisztina: A felvételi eljárás változásai a Színművészeti és a Zeneakadémián (1865, 1875-1952)

elemi iskolától a tanítóképző intézetig) vállalhatott munkát. A tanfolyamra olyan 18 életévüket betöltött, egészséges nők és férfiak jelentkezhettek, akik a középfokú iskolák valamelyikében érettségi bizonyítványt, vagy tanítói oklevelet szereztek és sikeres felvételi vizsgát tettek. Az előképzettséget igazoló dokumentumok mellett a jelentkezőnek természetesen jó zenei hallással, képzésre alkalmas énekhanggal, zeneelméleti alapismeretekkel, a középiskolai- vagy tanítóképző intézeti képesítésre törekvőknek alapfokú hangszeres tudással is rendelkezniük kellett. Sajátossága volt az eljárásnak, hogy a vizsga után a bizottság azonnal döntést hozott, amelynek eredményét közölte a vizsgázóval; elutasítás esetén pontosan meghatározta azt is, milyen területen bizonyult alkalmatlannak. Sikertelen felvételi esetén még egy alkalommal próbálkozhatott a jelentkező, de újabb kudarc után további ismétlésre nem volt lehetősége.264

A II. világháború éveiben, 1939 és 1942 között, a többi felsőoktatási intézményhez hasonlóan a származásra vonatkozó dokumentumok benyújtásának elengedhetetlen voltára az évkönyvek külön is felhívták a figyelmet. „Az jelentkező, aki ezen okmányokat be nem mutatja, felvételi vizsgálatra nem bocsájtatik. Az a jelentkező, aki a fent idézett törvénycikk [az 1939. évi IV. törvénycikk] 1. §-a alapján nem tekintendő zsidónak, az a felvételi lapja hátsó oldalán levő „Jegyzet” rovatába jelölje meg részletesen azt, hogy mely alapon nem zsidó” 65 A törvényi előírások betartására vonatkozó kiemelt figyelemfelhívás jól mutatja, hogy az intézmény teljesíteni kívánta az állami előírásokat, ugyanakkor 1943-ban az iskola vezetősége megpróbálta a felvehető zsidó növendékek számarányát növelni, arra hivatkozva, hogy a Főiskolán középfokú iskolával egyenrangúnak tekinthető tagozat is működik. A miniszter a kérést elutasította és a Zeneművészeti Főiskola zsidó növendékeinek arányszámát 6%-ban állapította meg.266

A világháborút követő első esztendőkben az szervezeti és felvételi rend nem változott. A jelentkezők létszámának jelentős emelkedése (1947/48- as tanévben 874 növendéke volt az Akadémiának) a felvételi vizsgák szigorítását eredményezte. Egy 1948-ban kiadott rendelet értelmében csak azok a hallgatók kezdhették el tanulmányaikat, akik a vizsga során 6

264 Az országos énekszaktanító és iskolai ének- és zenetanárképző tanfolyam szabályzata. In.: Az Orsz. M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola évkönyve az 1928/29. tanévről. Bp., 1929. 66-68. p.

265Az Orsz. M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola évkönyve az 1939/40. tanévről. Budapest, 1940. 114. p.

266 A Zeneakadémia felterjesztése 1943. szeptember 9-én kelt, (LFZE Irattára, Főigazgatói Hivatal iratai 785/1943.), mig a válaszról egy 1943. október 7-én kelt iratból értesülhetünk. (LFZE Irattára, Főigazgatói Hivatal iratai 881/1943.)

153