Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kissné Bognár Krisztina: A felvételi eljárás változásai a Színművészeti és a Zeneakadémián (1865, 1875-1952)

A Zeneakadémia esetében is megállapítható, hogy az iskola működésének első évtizedeiben kialakult és véglegessé vált a felvételi követelményrendszer, valamint a vizsga rendje. Jelentősebb módosításokra csak abban az esetben került sor, ha az intézmény szervezeti változásai - elsősorban új tanszakok, képzési formák megjelenése - ezt szükségessé tették. A szabályzatokban az általános felvételi feltételek ismertetése mellett az egyes tanulmányi szintekre, illetve tanszakokra vonatkozóan részletesen meghatározták (esetenként zeneművekre, konkrét zenei ismeretekre lebontva) a „vizsgálaton” számon kérhető ismeretanyagot.

Az 1899-ben írásban rögzített általános jelentkezési feltételek szerint:,^ zene-akadémia növendékei lehetnek ifjak és lányok, honosságra való tekintet nélkül, a mennyiben az általános műveltségnek azt a fokát elérték, mely az előszabott tananyag felfogásához megkívántatik, és határozott zenei tehetségök van. Első sorban azonban magyarországi illetőségűek veendők fel, s csak az általok el nem foglalt helyekre vehetők fel külföldiek is.”257 A növendékek csak sikeres felvételi vizsga után kezdhették meg tanulmányaikat. A felvételi zártkörű volt, az igazgató és a szaktanárok előtt kellett számot adni a jelentkezőnek képességeiről. A szabályzat rendelkezése szerint általánosságban a tanfolyamok első osztályába vétettek fel a hallgatók, de megfelelő szintű ismeretekkel rendelkezőket magasabb osztályokba is beoszthattak. Hivatalos dokumentumaik közül keresztlevelüket és születési bizonyítványukat kellett bemutatniuk. A felvétel nem volt végleges, az első évben bármikor elbocsátható volt a tehetségtelennek, vagy feltűnően hanyagnak bizonyuló diák.

A mindenkire érvényes követelmények mellett az egyes tanfolyamok, sőt hangszerek esetében eltérő előírásoknak kellett megfelelni. A gyakorló iskolai tanfolyamon (a jelenlegi alsó fokú képzésnek megfelelő szinten) 8-12 éves fiúk és lányok, zenei előkészültségüknek megfelelő osztályba kerülhettek. Az előkészítő tanfolyam zongora tanszakánál a gyakorló iskola III. évfolyama anyagának ismerete volt szükséges, a hegedű- és gordonka szaknál csak a hangszerek alapvető ismerete, míg a gordon, hárfa, cimbalom és fuvóhangszerek esetében „hangjegy olvasáson kívül a fölveendőktől egyéb nem kívántatik.”258 Az akadémiai tanfolyamon általában alap ismereteket, készségeket kértek számon a vizsga során, (pl.: zeneszerzés, orgona tanszak - zeneelmélet elemi részei, zongora-játékban néA Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 4.306/1949. (229) M. T. számú rendelete a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szervezeti szabályzata és tanulmányi rendje tárgyában

257 Szabályzat 1899. 8. p.

258 Szabályzat 1899. 9. p.

150