Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
Pécsi Egyetem 1367 Története: Az első magyarországi egyetem, a pécsi felállítását - I. (Nagy) Lajos király kérésére - 1367. szept. 1-én Viterboban kiadott egyetemalapító- oklevelével engedélyezte V. Orbán pápa. A pécsi egyetemalapítás szervesen illeszkedett a közép-európai egyetemalapítások - Prága (1348), Krakkó (1364), Bécs (1365) - sorába és különösen az utóbbi kettővel rokonítható. Az egyetemalapításokat a jóváhagyó pápa személyén túl az is összekapcsolja, hogy az alapítólevelek a krakkói, a bécsi és a pécsi egyetem esetében is egyaránt csak egy un. bolognai mintájú vagy más szóval csonka, azaz háromfakultású (bölcseleti, jogi ,orvosi) egyetem létrehozását engedélyezték. A negyedik kar (a teológiai) létesítéséhez a fenti három univerzitás egyike sem kapott pápai hozzájárulást. Feltehetően azért nem, mivel a teológiai fakultás szervezésének tilalmával, az ekkor erős francia befolyás alatt álló un. avignoni pápák (akik valamennyien, ideértve V. Orbánt is francia származásúak voltak) a ‘"Római Szentszék Főiskolája” címet viselő párizsi egyetem érdekeit kívánták védelmezni. Prága ebben a tekintetben - közép-európai társaival szemben - kiváltságot élvezett, itt ugyanis egy un. párizsi mintájú, tehát teljes a teológiát is magába foglaló négy fakultásból álló egyetem jöhetett létre. Ez valószínűsíthetően az alapítást kérvényező uralkodó (Luxemburgi) IV. Károly cseh király és később német-római császár és az alapítást engedélyező pápa, a szintén az avignoni pápák közé tartozó VI. Kelemen között lévő bizalmas viszonnyal magyarázható. A pápa, ugyanis Luxemburgi Károly egyik nevelője volt. Visszatérve a pécsi univerzitás történetére el kell mondanunk, hogy az alapítóbullában engedélyezett három kar közül csak kettő, a bölcseleti és a jogi működése bizonyítható a források alapján, a harmadik, az orvosi működése csupán feltételezhető. A szokásjognak megfelelően a pápa az új egyetem szervezeti és működési rendjét szabályozó és a fentiekben már többször említett - csak másolatban fennmaradt - egyetemalapító-oklevélben úgy rendelkezett, hogy az univerzitás élén legfőbb elöljáróként, egy kancellár álljon. A kancellár tisztét - szintén úzus szerint - a helyi egyház feje, vagyis a mindenkori pécsi töltötte be. Az egyetemen tanító magisterek és doktorok jövedelmét - a bulla előírásai alapján - a magyar uralkodónak kellett biztosítania. A pápa felruházta a pécsi univerzitást, a hagyományos egyetemi privilégiumnak minősülő magisteri és doktori fokozat adományozási joggal is. Pécs 87
