Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
A pécsi egyetem kancelláijainak sorában, az első: a Bergzabeni vagy Koppenbachi melléknevekkel említett, német származású Vilmos pécsi püspök volt. Az ő érdeme volt, hogy Nagy Lajos király a létesítendő egyetem székhelyéül Pécs városát választotta. Vilmos 1353-tól volt a magyar uralkodó pártfogoltja és bizalmas udvari embere. Pályafutása során előbb - 1357-től - királyi titkár (secretarius regis) és tanácsos (consiliarius), majd egy esztendő múlva csázmai prépost és titkos kancellár (secretarius cancellarius) lett. 1361-től Pécs püspöke, közben hosszú időn át viselte a királyi kápolna ispáni (comes capellae regiae) méltóságot is. Mindezen címei megtartása mellett - 1359-től - egri prépost is volt. Vilmos utóda a püspöki székben és így az univerzitás kancellárságában is a Szentemágocs nemzetségből eredő magyar nemesi família sarja Alsáni Bálint lett. Elődjéhez hasonlóan ő is udvari embere volt Lajos királynak, az ő halála (1382) után pedig az uralkodó özvegyének, Erzsébet királynénak szolgálatában állt. A királyné bukásáig (1386. júl. 25.) főkancellári (summus cancellarius) címet viselt, ebből fakadóan az ország egyik vezető államférfija volt. Pályafutása betetőzéseként - az özvegy királyné közbenjárására - a pápa Alsánit 1384 végén bíborossá kreálta. Alsáni Bálint egészen az egyetem 1390 körüli megszűnéséig vezette kancellárként az univerzitást. Az egyetem oktatói közül is többet ismerünk név szerint. Pécsett tanított az itáliai születésű Saraceno di Padova, a németalfodről származó Hermann (Hermannus) Lurez, egy bizonyos Rudolf nevű személy és Pál szebeni prépost is. A leghíresebb pécsi oktató azonban az ugyancsak itáliai születésű Galvano di Bologna (Galvanus Bononinensis) az univerzitás jogi fakultásának professzora volt. Öt a széles nemzetközi kitekintéssel rendelkező első egyetemi kancellár, Vilmos püspök hívta meg a pécsi egyetemre. Vilmos javaslatára Lajos király kiemelkedően magas javadalmazást biztosított Bolognai Galvano-nak. Fizetése évi 600 aranyforint volt, emellett megkapta egy a pécsi püspökség által birtokolt falu tizedjövedelmét továbbá ezeken felül egy házat Pécsett. Ezen adományok révén - amelyeket XI. Gergely pápa is megerősített 1372. szept. 30.-án kelt bullájában - Galvanus jövedelmei 8-szorosát tették ki egy korabeli krakkói professzor javadalmainak. Galvanus Bononiensis 1374-ben tért vissza szülőföldjére Itáliába, ahol előbb a bolognai, majd a padovai univerzitás professzoraként folytatta oktatói pályáját. A pécsi egyetem, amint fentebb már említettük 1390 körül szűnt meg. Az egyetem működési gondjai azonban már az 1380-as évek elejétől érezhetőek voltak, bizonyítja ezt az egykori pécsi diákok egyre nagyobb számban való megjelenése Prága és Bécs egyetemein. A univerzitás felbomlásában szerepet játszhatott a alapítást kezdeményező uralkodó halála, az ezt követő bizonytalan politikai helyzet és az elmaradó uralkodói anyagi támogatás is. Ez 88
