Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
- Fehér György—Kurucz György—Zsidi Vilmos: Georgikon 200. Emlékkönyv a Georgikon 200. évfordulójára I—II. (Keszthely, 2001). Források jegyzéke: A/ Évkönyvek stb.:- Az évkönyvek és értesítők 1865-1931 közötti szinte teljes sorozata áll rendelkezésre. B/ Segédletek:- Pőr Csilla - Egyházy Tibomé - Dömötör Lajosné: Veszprémi Egyetemi Levéltár. Repertórium: 1861- 1995. Veszprém, 2001. /Veszprémi Egyetemi Könyvtár kiadványai/. Kolozsvár Kolozsvári Jezsuita Egy etem (1581), 1753-1784 Története: Az erdélyi egyetem eszméje a kis ország fennállásának negyedik évtizedében. Báthory István uralma alatt öltött testet, a hazai ellenreformáció első nevezetes tényeként. A fejedelmi székből a lengyel trónra került Báthory Istvánt (1533-1586) katolikus meggyőződése és lengyelországi tapasztalatai vezették, amikor 1579-ben meghívta Erdélybe a jezsuitákat és engedélyezte számukra előbb Kolozsmonostoron, majd Kolozsváron egy gimnázium megnyitását. 1581. május 12-én Vilnoban kelt alapítólevelében egyetemi rangra emelte a jezsuiták kolozsvári kollégiumát, létrehozva az első újkori magyar katolikus egyetemi intézményt. A két fakultással, hit- és bölcsészettudományi karral bíró egyetem a külföldiekéhez hasonló fokozatokat (baccalaureus, magister és doctor) adhatott ki, amelyet XIII. Gergely pápa is megerősített. Báthory épületek emelésével, birtokadományokkal biztosította a működéshez szükséges anyagi hátteret, könyvtárat létesített és az akadémia mellé konviktust. vagyis közös étkezővel egybekötött diákotthont építtetett, ez volt a “Seminarium". A jezsuiták megkezdték a rend magyar tagjainak a kinevelését is. Az iskola nyitott volt a nem katolikusok előtt is. a gimnázium diákjainak több mint fele protestáns volt. A jezsuiták később elkészült oktatási szabályzata, a Ratio Studiorum elvei alapján megszervezett iskola kitűnő eredménnyel oktatott, neves külföldi tanárai mellett megemlíthetjük Szántó (humanista nevén Arator) István nevét, aki grazi és bécsi tanársága után került Kolozsvárra, ő volt a térítője és a nevelője a protestáns születésű Pázmány Péternek is. Azonban a szinte teljesen protestáns környezetben működő jezsuita egyetem kiváló oktatási eredményei féltékenységet szültek, Erdély befolyásos protestáns vezetői úgy vélték, hogy az akadémia működése megbonthatja a felekezeti egyensúlyt, ezért az 1588-as erdélyi országgyűlés a jezsuiták kiűzéséről döntött. Az akadémia Báthory Zsigmond 67
