Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
fejedelemsége idején, 1595-ben újrakezdte működését, de nyolc év után 1603-ban másodszor is elűzték a jezsuitákat, lerombolva az iskola épületét is. A 17. század végéig már nem kerültek vissza a jezsuiták Kolozsvárra. A török kiűzése után az újraegyesített ország oktatásügyét, beleértve a felsőoktatást, ismét meg kellet szervezni. A rekatolizáló törekvéseket hordozó Habsburg államvezetésnek ebben nagy segítségére volt a jezsuita rend, amely a 17. század közepére Magyarországon (Erdélyt kivéve) a katolikus közép- és felsőoktatás 50%-át kezében tartotta. Erdélyben a katolikus restauráció szempontjából legmegfelelőbbként és a birodalmi oktatási-művelődési politika legfőbb propagálójaként a jezsuiták jutottak vezető szerephez. 1. Lipót császár (1640-1705) visszaállította a kolozsvári Báthory-féle jezsuita akadémiát, visszaadta birtokaikat, így a rend 95 esztendei kényszerszünet után 1698-ban újra megnyitotta iskoláját Kolozsváron. A Collegium Academicum, akadémiai kollégium nevet viselő intézmény felső tagozata főiskolaként működött, kezdettől létező filozófiai, de csak 1712-től fungáló teológiai karral. A jezsuiták a császár, valamint az erdélyi magyar katolikusok támogatásával hatalmas építkezésekbe kezdtek: fél évszázad alatt elkészült az akadémia új épülete, emellett akadémiai nyomdát és papírmalmot létesítettek, továbbfejlesztették a könyvtárat. A modernizáció jegyében matematikai és kísérleti fizikai "múzeumot", valamint csillagvizsgálót is kialakítottak. Ekkor emelték, főkét Apor István hatalmas alapítványából a nemes ifjak konviktusát (Convictus Nobilium) és a Szent Józsefről elnevezett Báthory-Apor szeminárium máig használt épületeit. A főiskola 1753-ban Mária Teréziától egyetemi rangot kapott: a jezsuiták ehhez újraindították és korszerűsítették a filozófiai képzést, amely ezután 3 évig tartott és keretében reáltudományokat is oktattak. Ezt a négy éves teológiai képzés követte. Az a tény, hogy ezen egyetem sem volt teljes szerkezetű nem von le semmit a létező két karon folyó oktatás színvonalának értékéből. A kolozsvári akadémián ezekben az években néhány kitűnő tudós kapott katedrát, közülük emelhető ki Hell Miksának, a nagyhírű csillagásznak a neve. Azon tanárok, akik ebben az időszakban a jezsuita egyetemen tanítottak: Hueber András, Fitter Adám, Radnóti Balog József, Mindszenti Antal, Csete István stb. Közöttük már sok az erdélyi, bár a jezsuiták számos erdélyi kiválósága nem itt, hanem a szükebb Magyarországon és külföldön működött. 1773-ban a jezsuita rend eltörlésével a nagy múltú intézmény történetének újabb hatalmas fejezete záródott le. A jezsuiták elévülhetetlen érdemeket szereztek az erdélyi felsőoktatás megszervezésében, fenntartásában és fejlesztésében és nem rajtuk, hanem az 68
