Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Berki Márton–Berki Szilárd: Egy „csinált város” téglái – Téglagyártás Zalaegerszegen
250 Berki Márton - Berki Szilárd bi, alapítása egy birtokcseréhez köthető.100 Zalaegerszeg 1902-1919 közötti plébánosa, Legáth Kálmán a plébánia Avasi-dülőben lévő birtokát 1908-ban adta át Grünbaum Ferencnek, aki - tevékenységi körét bővítendő - itt építette fel téglagyárát. E terület fejében Grünbaum gazdálkodásra átengedte a Géva-hegy tövében fekvő földjét, azonban csak ideiglenes jelleggel. (Tizenegy évvel később a város következő - 1919— 1944 közötti - plébánosa, Mindszenty [Pehm] József egy, a szombathelyi püspöknek írt levelében igyekezett tisztázni a birtokcserét.) Az 1908-as gyáralapítási dátumot emellett az is alátámasztja, hogy a „Magyar Paizs” lapban közölt városi gyárlistán szintén 1908-tól kezdve jelenik meg a „Grünbaum Ferencz avasi téglagyár és mészégető az állomással szemben”. Az Ava- si-dülő a vasútvonalat követő Avas-árok mentén terült el (jelenleg mindössze az Avasárok utca neve emlékeztet rá), az új téglagyár pedig a Baki (ma Zrínyi) út mellett, Zalaegerszeg fő vasútállomásával szemben, a Gróf Tisza István (mai nevén Bajcsy-Zsilinszky) tér közelében állt. A tanulmányban már többször hivatkozott 1919-es, a megye területén található bányákról, ipartelepekről és gyárakról készített kimutatás szerint a Grün- baum-féle téglagyárnak a háborút követően mindösz- sze 1 alkalmazottja volt, működése pedig ugyancsak szünetelt.101 Az üzemet alapító Grünbaum Ferenc 1929-ben elhunyt (19. kép), téglagyára azonban tovább működött, amelyet nagy valószínűség szerint — szintén Grünbaum Ferenc nevű - fia vett át (Id. 20. kép). (1930-tól ugyanis özv. Grünbaum Ferencné különböző ügyekben folyamodott a hatóságokhoz, egy 1941-es cégbírósági jegyzőkönyv azonban - ahogy azt korábban, az alsóerdei téglagyár kapcsán láthattuk - „Grün- baum Ferenc és Dr. Elek Nándor téglagyárosok” ipari ügyét tárgyalta.) Grünbaum Ferenc téglagyárának ezt követő — az 1940-es évek közepéről származó - említései elsősorban a zsidóságot ért tragikus eseményekkel állnak összefüggésben. A tanulmány első felében említett Kvártélyházban folyt az az 1944. május 3-án összehívott titkos tárgyalás, amelyen a megyei főszolgabírói kar megkapta a kormány utasításait a Zala megyei zsidóság összegyűjtéséről és gettóba kényszerítéséről.102 A zalai zsidó visszaemlékezők a gyűjtőtáborok helyszíneként egyrészt „a Baki úton lévő Grün- baum-féle téglagyára/”, másrészt „a város Andráshi- da felőli végén álló téglagyárat” említették. A túlélők beszámolói szerint az ezekben összezsúfolt embereket a nyitott téglaszínekben helyezték el, sokan pedig — a tetők alól kiszorulva - a bányagödrökbe kényszerültek.103 A megyeszékhely zsidóságának összegyűjtését követően a megye többi gettójának lakóit 1944. június 15-e és 24-e között szállították Zalaegerszegre. Az így összesen mintegy 3.450 fős tömeget július 5-én indították el Auschwitzba, ahova július 7-én futottak be a zsúfolásig megtelt szerelvények.104 (A városi és megyei zsidóság ezen tragédiája különösen fájdalmas annak fényében, hogy közvetett módon a zalaegerszegi zsinagóga építése is a téglagyárat alapító Grünbaum Ferenchez kötődik, a helyi zsidó hitközség ugyanis 1898-ban az ő tulajdonában álló területet választotta ki az újonnan építendő zsinagóga számára. Az eklektikus stílusú épület végül 1904-re készült el Stern József budapesti építész tervei alapján, a II. világháborút követően azonban funkcióját vesztette, jelenleg hangverseny- és kiállítóteremként működik.) Lényeges kiemelni, hogy a Grünbaum-gyárban bizonyíthatóan már a gyűjtőtábor kialakítása előtt megszűnt a termelés. Baráth Ferenc akkori zalaegerszegi polgármester egyik 1945-ös jelentése szerint az akkorra „[a] baki úton már évek óta üzemen kívül álló” téglagyárat még „az orosz katonaság is csak raktárnak használta”,105 sőt, 1944-ben már a „Grün- baum téglagyár irodaépületének lebontása'" ügyében hoztak határozatot.106 (A másik gyűjtőpontként kijelölt Brüll-féle gyár ezzel szemben a deportálásokat követően tovább üzemelt.) Grünbaum gyárát - pontosabban annak épületeit - utolsóként egy 1949-es, új üzemek elhelyezésére alkalmas épületek bejelentése tárgyában hozott rendelet említi (a Rákóczi Ferenc utca és a Jákum Ferenc utca sarkán álló Schütz-házzal egyetemben).107 Legrövidebb működési ideje ellenére a négy bemutatott zalaegerszegi téglagyár közül innen, Grünbaum Ferenc gyárából maradtak ránk a legváltozatosabb téglabélyeg-típusok. Az alapító monogramját rejtő - mindegyik esetben mélyítésben domborúGF megje100 MEGYERI 2013, 78. 101 ZML, V. 1607c., Ikt.: 9262 102 TÓDOR - PERESZTEGINÉ SZABÓ 2015, 16. 103 BRAHAM 2010 104 SCHWARZMAYER ET AL. . 2008 105 Idézi KÁLI - MIKÓ 1995, 28. 106 ZML, V. 1607c., Ikt.: 13556 107 ZML, V. 1607c., Ikt.: 835
