Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Molnár László: Zsidó családok Pákán
Zsidó családok Pákán 309 A zsidó temetőket kerítéssel kellett körülvenni, elsősorban kő- vagy téglafallal. A temetőkben külön rend szerint, sorokban temetkeztek. Az első sorban a rabbik, másodikban vallási vezetők, tanítók, aztán a következő sorokban a köznép. Nagyobb temetőkben a nőket és férfiakat külön parcellákba temették. A halottat gyalulatlan deszkakoporsóban tették a sírba. A más vallásra tért zsidókat rendszerint a temető egyik sarkába temették. Külön helye volt a halva született gyerekeknek, és velük egy számba vették az egy hónapos koruk előtt meghaltakat is. Szintén a temető egy elkülönített részébe temették azokat, akik nem zsidóval kötöttek házasságot, illetve az öngyilkosokat.14 A temetőbe férfiak fedetlen fővel nem léphettek be. Nem illett a temetőben mosolyogni, virágot vinni, és az ott lévő növényzetet gondozni, nehogy ezzel az elhunytak nyugalmát zavarják. Tilos a temetőben lekaszált füvet onnan kivinni. Távozáskor a sírra egy követ (kavicsot) lehetett tenni, amivel a kegyeletet leróhatták. Ennek eredetét abból eredeztetik, hogy ezekkel a kövekkel megakadályozták, hogy a halott szelleme (ártó szellem) követhesse a távozókat. Másik - racionálisabb -, hogy a zsidók eredeti lakóhelyükön a talajviszonyok miatt csak sekély sírokat tudtak ásni, ezért a sírt kövekkel fedték, hogy vadállatok ne férjenek hozzá. A temetés szertartása csak délután volt végezhető, az esthajnalcsillag (Balaton-melléken és Göcsejben: „Zsidó csillag”-nak nevezik15) megjelenése előtt. (A temetés időpontját több esetben fel is jegyezték a halotti anyakönyvekben.) Általában már az elhalálozás másnapján megtörtént a temetés, ez a korai időkre vezethető vissza és az éghajlati viszonyok indokolták.16 A zsidóknál tilos a halott exhumálása, a sír bolygatása, a tetem áttemetése újabb sirhelyre. („Tudja, mi soha nem számoljuk fel temetőinket. ” - mondta nekem valaki, aki ismerősei vagy rokonai sírját kereste Pákán, és hozzám irányították, hogy megmutassam a temető helyét.) Sírkövet csak a halál időpontja után egy évvel volt szabad állítani. Ezek kezdetben egységesen homokkőből készültek, csak a 19. század vége felé kezdtek márványból és gránitból sírköveket készíttetni a vagyoni megkülönböztetés miatt. Tilos volt felirat nélküli, vagy emberábrázolásos követ készíttetni bálványimádás miatt. A köveken ezért csak szimbólumokat alkalmaztak. Ezek a pákái temetőben szomorú füzek, amik a zsidó szimbolika szerint sátoros ünnepeket jeleznek. Amennyiben volt ilyen szimbólum, akkor annak két oldalán, ha nem volt, akkor is a kő felső részén két betű található minden kövön: PN (Po Nun) P = D ^1, N = 3 ] Ezek héber jelentése: „Itt van elrejtve”, „Itt van eltemetve” vagy „Itt nyugszik”. Ez alatt héber nyelven következik az elhunyt neve és az elhalálozás dátuma. Majd a magyar nyelvű felirat, amely mindig tartalmazza az elhunyt nevét, de a többi szöveg eléggé eltér egymástól.17 A pákái zsidó temetőn kívül, a közelben csak Kányavárban volt temetőjük az ottani zsidóknak, de ezt már évtizedekkel ezelőtt felszámolták. Feltételezhetően valamennyi Pákán elhunyt izraelita vallásút ide temettek, de erre csak abban az esetben van kézzelfogható bizonyíték, ha szerepel az anyakönyvben, vagy síremléke még megtalálható a temetőben. Ez utóbbiakból csak nagyon kevés maradt meg. Ennek több oka is van. Az első, hogy a háborút követően, más esetekhez hasonlóan, egy suhanc négy tüzérségi lövedéket vitt ki a temetőbe, amik alá tüzet rakott, azok felrobbanva több sírkövet megrongáltak.18 19 Amíg az 1960-as évekig a község lakossága - viszonylag - tiszteletben tartotta, érintetlenül hagyta nyughelyüket, leszámítva a kerítésbontást és a robbantást, addig a falu szeméttelepének a temető szomszédságában való létrehozása után megjelentek a vandálok, akik a síremlékek egy részét összetörték és valamennyit ledöntötték, valamint néhány sírhelyet felástak. A faluban, abban az időben terjedt szóbeszéd szerint a kövek egy részét építkezéshez, házalapba elhordták. Ez lett a sorsa egy posztamensen álló nyitott könyv alakú síremléknek is, és amelyről szakemberek állítják, hogy tanító sírját jelölte, bár az anyakönyvekben eddig tanító haláláról nem találtunk adatot. A posztamens még megvan. Dávid Árpád, aki elmondása szerint gyerekként sokat járt társaival a temetőbe, még emlékezett a rajta lévő nevekre. Bal oldali lapján Hirschl Blanka, a jobb oldalin pedig Brandl Samu neve volt olvasható.'1' Róluk nem találtunk anyakönyvi adatot. A temetőbe 1940. január 30-án temettek utoljára. (7. kép) 2008-ban lehetővé vált a szeméttelep rekultivációja. A temetőt körülvevő szemetet egy halomba hordva 14 A zsidó temetkezési szokások és a gyász. Zsidó Temetők. 15 JANKÓ 1902, 47.; GÖNCZI 1914, 189. 16 Pais H. Szilvia: Ahova illetlenség koszorút vinni. Séta a szombathelyi zsidó temetőbe. 17 Kocsis Antal: A topolyai zsidó temető. 18 Dávid Árpád közlése, 2015. 19 Dávid Árpád közlése, 2015.
