Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Molnár László: Zsidó családok Pákán
310 Molnár László lefedték. Ekkor felmerült a temető rendbetétele. Ennek viszont akadálya volt, hogy a terület időközben magánkézbe került. Területcserével a község tulajdonába került, majd ezt követően a Páka Értékeiért Egyesület tagjai kiszabadították a megmaradt köveket, és megtisztították a temető területét a gaztól. A Zala Megyei Közgyűlés, a MAZS1HISZ, a Páka Értékeiért Egyesület és a Zalaegerszegi Zsidó Elitközség összefogásával a temető felújításra került. Bekerítették, a megmaradt síremlékeket megtisztították és felállították. Sajnos csak nagyon kevés maradt meg. Az ünnepélyes átadásra 2009. december 8-án került sor. (8.kép) A megmaradt sírkövek Mint említettük, csak nagyon kevés síremlék maradt meg a temetőben. Nyolc sír eredeti helye volt megállapítható. Ebből ötöt sikerült helyreállítani a mellettük heverő síremlékekkel, továbbá volt két posz- tamens, amelyek egyikéről hiányzik a már korábban emlitett könyv, amely nem került elő. A nyolcadikat egy gödör jelezte - megásott sír -, amibe összetört sírkődarabokat dobáltak. Ezeken a darabokon nem volt felirat. Az állók közül négyen látszik olvashatóan a szöveg, az ötödiken erősen lekopott, olvashatatlan. A négy, majdnem teljes épségében megmaradt sírkő és felirata: Fehér márvány obeliszk. Felül egy szomorúfűz, két oldalán az említett két betű. Alatta héber nyelvű felirat, majd ez alatt magyarul: „Itt nyugszik / Pollák Julianna / Férj. Récsei Józsefné / élt 73 évet /megh. 1892. julius 22 e" /Áldás poraira!” (9. kép) Szürke márvány obeliszk. Felül egy szomorúfűz, alatta a már említett két betű. Alatta a héber nyelvű felirat, majd ez alatt magyarul: „Itt nyugszik /Hirschl J. Gyula / meghalt 1922. február 9 ™ / munkás élete 47 ik évében / Béke hamvaira!” Erről a sírról, szintén Tóth József visszaemlékezése alapján, Dávid Árpád elmondta, hogy beton kerete és kovácsoltvas kerítése volt. Ez utóbbit szintén elvitték. A két adatközlő állítása szerint a négy sarkon gyerekkorában még látszottak a tartólábak lefűrészelt csonkjai.20 (10. kép) Vörös márvány/mészkő síremlék. Felül kétszer tagolt, kiálló félköríves peremmel záródó téglalap alakú síremlék, néhány centiméterrel szélesebb azonos anyagból készült posztamensen. A félköríves perem alatt a két héber betű, alatta a héber nyelvű felirat, majd a magyar nyelvű szöveg: „FELEJTHETETLEN ÉDESAPÁNK / MONDSCHEIN LIPÓT / ÉLT 80 ÉVET/megh. 1911. FEBR. 15. /Béke hamvaira!” Csupán érdekességként említjük, hogy Mondschein Lipót síremlékét Vogl Jenő neves pécsi kőfaragó készítette. Neve szerepel a kő posztamensének alján. (11. kép) Szürke homokkő obeliszk. Felül egy szomorúfűz, két oldalán az említett két betű. Nincs a héber nyelvű felirat, csak ez áll rajta magyarul: „Itt nyugszik/Hirschl Ignácné / szül / Grünsberger Cecília/ 1871-1906 / Nyugodj békében! A kő alján: Szeretetük jeléül állíttatták / ...férje és gyér....” (A kipontozott rész letört, hiányzik.) (12-13. kép) További adalékok a zsidók pákái történetéhez A 19. század második felében felerősödött zsidóel- lenesség a tiszaeszlári vérvádban csúcsosodott ki, tett szert országos, illetve nemzetközi ismertségre. Hasonló indíttatással - zsidóellenes éllel - született ballada Pákán is fennmaradt: egy gyilkosságról, ami - mint azt a bevezetőben is említettem - már megjelent nyomtatásban. Szövegét Gönczi Ferenc gyűjtésében, dallamát - később - Horváth Károly gyűjtésében találtuk meg. A szöveget a mai helyesírásnak megfelelően közöljük. Ezernyolcszázkilencvenben mi történt? Kint Csokmában Bedők Vincét megölték; Brandli Samu hátrafogta a kezét, Rávás Józsi beütötte a fejét. Rávás Józsi kékre föstött ládája, Abban van a véres tagló bezárva; Hermin lányom adjátok ki, ha lehet, Három csendőr kötözi a kezemet. Szegény Vincét a trágyába elásták, Onnan pedig a patakba hurcolták; Követ kött[ött]ek derekára kötéllel, Süllyesztették a Kerkába kötéllel. De a Kerka nem volt neki barátja, Ki is dobta, nemsokára [a] partjára; Arra menő nép ottan meg találta, 20 Dávid Árpád közlése, 2015.
