Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Molnár László: Zsidó családok Pákán
308 Molnár László létében lévő boltot, Hirschl Ignác veje, Szendefi Aurél vette át. Továbbá átvette apja boltját Bartos Béla, Dreissinger Antal fia is. Az ő boltja, és lakása kb. a mai Sugár út és Kossuth út kereszteződősében, az ÁFÉSZ bolt parkolója előtti területen állt, az ún. Bi- csák házban, annak déli felében. Volt még a Neuman bolt a Tóth kocsma északi végén lévő helyiségekben. Ez 1937-39 közt működött. (4. kép) A mai Kossuth u. 50. sz. alatti épület helyén állt Hisrchl Dezső háza. Ebben is volt egy bolt: Hirsch 1 Gyuláé (néhol Józsefnek írják) és egy tejcsarnok is. Itt együtt laktak: Hirschl Dezsőék és Hirsch Gyuláék. Hirschl Gyula halála után özvegye vezette a boltot, majd feleségül ment Stern Lajoshoz, aki benősült a házhoz, és a továbbiakban ő gyakorolta a kereskedő ipart. (5. kép) A II. világháborút követően Nemes József Stern Lajos üresen maradt boltjában nyitotta meg ruhaüzletét, melyet hamarosan átköltöztetett a szemben lévő volt Szendefi boltba, majd innen a Tóth József házában lévő, egykor Neumannék által bérelt üzlethelyiségbe. O elsősorban ruhával foglalkozott, rőfös volt. 1951 elején elköltözött a faluból. Szendefi Aurél boltját 1947. november 13-án még nem vette át senki, üresen állt. Ebből, és a Hirschl kocsmából lett később a föld- müvesszövetkezet iparcikkboltja. (2. kép) Oktatás, iskola A pákái alapfokú oktatás történetének kutatása során zsidó iskoláról korábbi adataink nincsenek, de tudjuk, hogy 1865-től már volt iskolájuk, hogy előtte hova jártak iskolába, nem tudjuk. „ Van egy rom. kath. felekezeti egy oszt. egy tanítóval, és egy zsidó iskola egy tanítóval.” - olvashatjuk 1879-ben a Pesthy-féle összeírásban." 1883-ból ismerjük a tanító nevét is. Platschnek Ignácz, 33 éves, nagyatádi születésű tanító — kinek szülei Platschnek Samu szabó és Günsberger Anna nagyatádi lakosok voltak—, október 30-án vette feleségül Kányavárban az ottani Walkrsdorfer Ignác kereskedő és Jenschoff Netti 21 éves, Cecília nevű lányát. Házassági tanúik: Moses Lipót és Günsberger Tivadar pákái lakosok voltak. Az iskoláról további adataink nincsenek, és megszűnésének idejét sem ismerjük. Mint korábban utaltunk rá, az 1900-as évek elején már több zsidó gyerek is a római katolikus iskolába járt. Ennek okát nem tudjuk. Talán kikeresztelkedtek, vagy az oktatási törvény miatt - iskolájuk megszűnvén - engedélyezték számukra a más felekezeti iskolába járást? Ez az iskola a ma Kossuth u. 62. szám alatt lévő ház helyén álló egykori épületben volt, ami később Lukács Lajosék lakóháza lett. Az épület szerepel az 1864-es kataszteri térképen is, és van róla fényképünk is a 20. század közepéről. Az anyakönyvekben további, tanítóra vonatkozóan nem találtunk adatot, és a plébánia História Domus-a sem említi sem az iskolát, sem a tanítót. (6. kép) Temető Pákán az 1864-es kataszteri térképen, a római katolikus temetőtől északra, Csertaszegben (Csertosek) már külön helyrajzi számokon szerepel az a terület, ami a zsidó temetővel azonosítható. A temető területét három parcellából metszették ki. A déli szélesebb, az ettől északra lévő kettő pedig szűkebb, kb. azonos szélességű. A kettőből kimetszett darab megközelítőleg ugyanakkora, mint a déliből kivett. A temetőnek a lakott területtől 60 könyöknyire, kb. 30 méternyire kellett lennie, és fallal körül kellett venni. Ez utóbbira Pákán úgy emlékeznek néhai Tóth (Bocskor) József ács elbeszéléseiből - aki gyerekeinek és a szomszéd fiúknak mesélt -, hogy a temetőnek kovácsoltvas kerítése volt, ami 16-20 mm négyzetszelvényű vaspálcákból állt. Ezt a kerítést a falubeliek a zsidók 1944. májusi deportálása után - amikor földjeiket rászorultaknak kiosztották, ingatlanjaikat lefoglalták -, elbontották. Az elbeszélő szerint sok pákái parasztnak készítettek ezekből boronafogakat a kovácsok.11 12 A kataszteri térképen ez a terület legelőként szerepel. Ettől jobbról-balról mindhárom parcella szántóföld. Tulajdonosaik északról délre haladva: Tischner Leon, Bek Pál és Belső János.13 Temetőként sem ezen, sem a II., illetve III. katonai térképen sem szerepel, sőt még az 1926-ban kiadotton sem, továbbá a kataszteri összeírásokban sem. Jelölik, mint elkülönült parcellát, de csupán ennyi. A második katonai térkép a katolikus temetőt is csupán így jelöli, míg a csömödéri és dömeföldi temetőben ott a kereszt, a katolikus temetőt jelölő kereszt. 11 MNLZML HLc. Páka 12 Dávid Árpád, Nagykanizsa (Páka, 1944. március 2.) közlése 2015. 13 MNL ZML XV. 4. b. Parcellen protocoll
