Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Molnár László: Zsidó családok Pákán
306 Molnár László 1879-ben Páka lakosságából 800 római katolikus, 5 ágostai hitvallású és 47 zsidó. Ez utóbbiaknak, mint tudjuk, ekkor már iskolájuk is van, egy tanítóval.7 1900. Páka 54 fő Dömefölde 2 fő 1910. Páka 40 fő Dömefölde 3 fő 1920. Páka 21 fő Dömefölde 4 fő 1941. Páka 12 fő Dömefölde8 1879-ben 852 lakosból 47 zsidó - a lakosság 5,9%-a. 1900-ban 5,1%, 1910-ben 3,8%, 1920-ban 2% arányuk a lakosság létszámához viszonyítva. Rabbijuk helyben nem volt. Létszámuk alapján — 10 férfi fölött - azonban hitközségnek már kellett lennie- állítják a zsidó vallás avatott ismerői. 1895. november 22-én a király - Ferencz József - szentesítette az 1895. XL1II. törvénycikket a vallás- szabadságról. (Mindenki szabadon követhet bármely vallást; a politikai jogok gyakorlása nem függ a vallási hovatartozástól.) Az izraelita lakosság polgári jog- egyenlőségét már az 1867. évi 17. törvény kimondta, a polgári házasságot, illetve anyakönyvezést pedig az 1894. évi 31. törvény. Ezek nem mondták ki, hogy az anyakönyvbe nem kell beleírni a vallást. így 1951-ig az állami anyakönyvekben is rögzitik a vallási hovatartozást. Páka zsidó lakossága a zalaegerszegi hitközséghez- rabbi kerület - tartozott, annak ellenére, hogy Alsó- Lendva közelebb volt, és a környék települései: Csö- mödér, Kissziget és Ortaháza odatartoztak. 1915. október 15-én a Zalaegerszegi Izraelita Hitközség kéri levélben a pákái körjegyzőt, hogy a körjegyzőség falvaiban lakó izraeliták 1915. évi állami adókimutatását küldje be, hogy az alapján a hitközségi adót megállapíthassák. 1916-ból van egy kimutatásunk a húsvétra igénybe vett macesz mennyiségéről. (*Az alsólendvai izraelita hitközség által kimutatott mennyiség. A táblázat szövege az eredetivel azonos!) Járna Kimutatott Igénybe vett kg kg* kg Csömödér 7 20 20 Dömefölde 3HernyókKissziget 6 8 8 Ortaháza 2 6 6 7 MNL ZML HLc. Páka 8 MNL ZML HLc. Páka, 171 9 KAPILLER - PAKS Y 2014, 245. 10 MNL ZML Keszthely város régi levéltára 1182 - 1194. 1778. június 18. Páka 11 - 3 Pördefölde Zebecke - Egy évvel később az országos közélelmezési hivatal adott ki rendeletet az izraeliták húsvéti liszttel való ellátásáról. A helyi zsidó közösség vallási életéről nincsenek további adataink. A pákái zsidókat - a novai járás többi zsidójával együtt — 1944. május 16-án délben vagonírozták be a csömödéri vasútállomáson, miután felszálláskor a 3 pengő 10 fillér viteldíjat megfizettették velük, és ahova saját költségen fogadott fuvarokkal érkeztek. Csömö- dérből Zalaegerszegre szállították őket, ahol a gettóban kerültek elhelyezésre.9 A zsidók szerepe a falu életében; A vendéglátásban... A korábbi tiltó szokáson (törvény) változtatva Mária Terézia engedélyezte, hogy a településeken lévő korcsmákat zsidók is bérelhessék. Kikötötte viszont, hogy 30 krajcárnál több hitelt nem adhattak, és nagyobb [forgalmú] kocsmákban kötelesek voltak keresztény bormérőt tartani.10 A 18. századi pákái borkimérő helyek, korcsmák, fogadók helyéről nincsenek adataink. Egy 1831-ben keletkezett útikönyv leírásában is még csak azt említik, hogy „ - Két csárda forma —fábul épült. Vendég- fogadók is vannak benne.” Az 1864-ben készült kataszteri térképen két épületet jelölnek zászlóval, azaz fogadóként. Az egyik a mai Kossuth u. 15. számú ház helyén állt. Az akkor 51-es számmal jelölt épület Eszterházy Pál herceg tulajdona volt. Ez lett a későbbi Völgyi kocsma. A másik a ma is álló, Kossuth u. 66. számú épület, akkori tulajdonosa Hoffman Izrael földművelő. Mikortól volt az ő tulajdonában, nem tudjuk. Tőle Klein Jakab vette meg. Később Hirschl Miksáé lett. Ezt az épületet akkor a 17-es számmal jelölték. (1. kép) Az első fogadó esetében érthető, hogy a Válicka átkelőjéhez építették. A templom közelébe építeni kocsmát szintén jó üzletnek bizonyulhatott, bizonyára ezért épült ez utóbbi fogadó oda. A Dobri - Páka - Bak törvényhatósági út elkészültével pedig még nagyobb forgalomra számíthatott a fogadós. A két fogadó fo
