Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)

Kanász Viktor: Nagykanizsa egyházi élete az 1778–1779-es canonica visitatio tükrében

ZALAI MÚZEUM 23

2017

225

Kanász Viktor

Nagykanizsa egyházi élete az 1778-1779-es canonica

visitatio tükrében1 2 3

A canonica visitatio, vagy más néven egyházlátogatás intézményének története az egyház korai századaiban gyökerezik, ám rendszeresen megtartani a trienti zsinat intézkedései nyomán kezdték csak el.2 Magyarországon - bár az egyházszervezet kiépítésével egy időben már vezették1 - az első kifejezetten egyházlátogatási jegyzőkönyvnek nevezhető forrás a 14. századból maradt fenn,4 majd a 16-17. századtól kezdve egyre sokasodó számban állnak a kutatók rendelkezésére.5 Kanizsa és környéke vonatkozásában is több jelentős forrásértéket képviselő egyházlátogatási jegyzőkönyvet őriznek az archívumok,6 amelyek jelentőségét a városi levéltár, valamint a kanizsai ferences kolostor értékes levéltárának pusztulása módfelett megnöveli. Ennek következtében e forráscorpust hamar felfedezte s fel is használta a Kanizsa egyház- történetével foglalkozó szakirodalom.7 Ezek közé tartozik a Bajzáth József veszprémi püspök (1777-1802)

számára 1778-1779-ben készült latin nyelvű egyházlátogatási jegyzőkönyv, amelynek kiaknázása még közel sem mondható teljesnek.8 Az ebben található, 1778. augusztus 18-án elvégzett9 canonica visitatio érdekes pillanatképet nyújt a barokk kori Kanizsának és közvetlen környékének egyházi viszonyairól.10

Kanizsa 1600. évi ostromától kezdve a 90 éves időszak alatt az iszlám fennhatóság,11 az állandó háborúk, valamint a régióban már korábban is megjelenő reformáció romba döntötte a város és a térség középkori egyházszervezetét.12 A hódoltság peremén lévő, vilajetszékhellyé megtett város megmaradt katolikus lakosságának pasztorációját a veszprémi püspökök nem tudták ellátni,13 e feladat a missziós tevékenységet folytató szerzetesrendekre, különösképpen a ferencesekre és a jezsuitákra hárult.14

Mikor Batthyány II. Ádám 1690. április 13-án visszafoglalta Kanizsa várát,15 véget vetett a 90 évig

1 A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban megtalálható forrás feldolgozásával és kritikai kiadásával 2015-től Tuhári Attilával dolgozunk, ezért a teljes szövegű forrásközléstől a várhatóan a közeljövőben megjelenő forráskiadás miatt eltekintünk.

2 A vizitációk történeti kutatása - például Pfeiffer János, Búzás József és Dóka Klára révén - hosszú múltra tekint vissza. A legújabb iránymutató forráskiadás e témában: Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis 1738-1742. A veszprémi egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyveinek feltérképezése is megtörtént: Veszprémi egyházmegye 1997.

3 TÓTH 2007, 49.

4 Ez érdekes módon a város földesúri családjának legbefolyásosabb sarja, Kanizsai János érsek 1397. évi esztergomi főegyházmegyei vizitáci- ója. Második, legújabban 1408-ra datált vizitációjáról: C. TÓTH 2014, 3-23.

5 Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis 1738-1742, 7.

6 A legkorábbiakat Pfeiffer János adta ki: PFEIFFER 1947

7 A városi monográfia 2006-os második kötetének a később idézett tanulmányain kívül jó példa a vizitációk, valamint a velük kapcsolatos iratok felhasználására Rózsa Miklós két írása. RÓZSA 1993, 5-10. és RÓZSA 2000, 25-26., valamint Barbarits Lajos műve. BARBARITS 1929, 233-246.

8 VÉL Visitatio canonica archidiaconatus Szaladiensis 217-225. Ennek az elkészülte összefügg Bajzáth székfoglalásával és az egyházmegye 1777-es felosztásával, amely során többek közt a püspökség területéből kihasított részekből hozták létre az újonnan létrehozott Székesfehérvári és Szombathelyi püspökséget. A vizitáció már régóta ismert, legutolj_ára Veszprém városának vonatkozásában Nyikus Norbert dolgozta fel: NYI- KUS 2006,110-125., valamint Dóka Klára is ismertette a forrást: DÓKA 1997, 54. A 18. századi veszprémi egyházmegyei canonica visitatiókról részletesen: DÉNESI 2006, 147-151.

9 VÉL Visitatio canonica archidiaconatus Szaladiensis 217.

10 A nagykanizsai helytörténeti kutatás számára is ismert és idézett a forrás, ld. KÉRINGER 2006, 197-240.

11 A helybeli török közigazgatásról legújabban: SZ. SIMON 2014

12 Kanizsa középkori egyházszervezetét Vándor László példásan rajzolta meg. VÁNDOR 1994. A török jelenlét hosszú távú hatásairól legújabban átfogó képet Jakó Zsigmond festett: JAKÓ 2016

13 A korban egy veszprémi püspök sem járt a hódoltság területén. MOLNÁR 1998, 80.

14 A török korban, valamint a város felszabadulását követő évtizedben a jezsuiták játszották a legfontosabb szerepet Kanizsa egyházi életében. KANÁSZ 2014, 55-63.

15 Az ostromról részletesen: SZITA 1994, 51-124.